A torony faszerkezetes sisakját 1912-ben villámcsapás érte, leégett, a négy harang is , megnémult” 1913-ban az új, neobarokk stílusú toronysisakot vörösréz lemezzel fedték, tetejére új keresztet és gomböt helyeztek. Hebrony Kálmán plébános saját költségén négy új harangot készíttetett. A II. világháború alatt beolvasztott nagyharangot Litkei Antal c. prépost szervező munkájának és a hívek adományának köszönhetően 1986-ban 1150 kilogrammos haranggal pótolták. A 300 éves évfordulóra díszkivilágítást kapott. Száz év után, 2013-ban az önkormányzat a keresztet és a gomböt restauráltatta és újraaranyoztatta.

A szentélyt a főhajótól elválasztó diadalív melletti átjáró keleti pillérébe falazták be az 1702-ben tortént átépítést megorökítő feliratot. A templomtér és a mellékterek kúlonböző típusú boltozatokkal fedettek. A berendezés jórészt 18. századi, 1746-ban három, 1759-ben már öt oltár állt benne. Jelentős berendezés a késő barokk copf stílusú orgona és a vele azonos stílusú és korú építmény, a szószék és a Nepomuki Szent János-mellékoltár. Az eredeti orgona 1760-ban épült egy manuálos pedálos, szépen díszített barokk szekrénnyel. 1860-ban Bakos Károly az orgonát bővítette és átépítette. Répási Viktor Csaba okleveles festő, restaurátor 2006-ban nagy műgonddal feltárta és restaurálta az eredeti barokk festést és annak színvilágát, valamint a gazdagon faragott homlokzati díszek és füzérek aranyozását. Az orgona belső szerkezetének javítását és az új sípok beépítését Pusker János karnagy és orgonaépítő végezte. Az orgona felújítását a Jászfényszaruért Alapítvány hétszázezer forinttal, a FÉBE a templomban szervezett koncert bevételével támogatta. Koltay József kántor a Jászfényszaruért emlékéremmel járó pénzjutalmát ajánlotta fel, és a hívek sokasága adakozott az orgona felújítására. A templom falait az 1960-as években készült modern, bibliai tárgyú, több kéztől származó freskók borítják. A templom igen értékes festménye Szűz Máriát ábrázolja, jobbján a kis Jézussal. A kép a varannói könnyező kegykép másolata, feltehetően a 18. század közepén készült. A képet az orgonával egy időben Répási restaurálta.

Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke 2002. november 17-én a háromszázadik évfordulóra kívül-belúl felújított templomot ünnepi szentmise keretében megszentelte.

A mai is álló Városháza előtt hol volt , Helység Háza nem tudni. A tanács 1825-ben határozott az emeletes tanácsháza megépítéséről. A földszinti helyiségek boltozata félköríves, az emeletre az épület közepén megépített folyosó (kocsiáthajtó) jobb oldaláról lépcsőn lehet feljutni. Az épület nyugati része alatt téglából kirakott 40 m2-es pince is található. Az építkezés 1827-ben fejeződött be. Az évszázadok során az épület döntően a helyi közigazgatást szolgálta, de a földszint keleti oldalán utcai bejárattal gyógyszertár is működött, majd tűzoltólaktanyaként is hasznosult. Az eredetileg kerékvetős, kocsibehajtós nagykapu idővel személybejárattá alakult.

A 20. század második felében az épulet az egyre növekvő államigazgatási feladatok ellátásához kicsinek bizonyult. A telepulés vezető testületei elhatározták a tanácsháza keleti oldalán történő, egyemeletes, lapos tetős épulettel való bővítését. Az új szárny ünnepélyes átadása 1968. december 17-én történt. Ekkor nyílt meg a régi épület földszintjének bal oldalán négy helyiségben a néprajzi gyűjtemény. Az átadás után az új épületrész földszintjén, később az emeleten 1989-ig a pártbizottság működött. 1978-tól 2004-ig a , falumúzeum helyiségeiben a rendőrség, majd két évig 1982 és 1984 között a GAMESZ kapott helyet.

A városháza épuletének bővítése, teljes körű felújítása – 8596-ban EU-finanszírozásból – a műemlékvédelem és a korszerű közigazgatás követelményeinek figyelembevételével, Dankó Zoltán szolnoki építész tervezőirodájának (ARCHITEX Kft.) tervei alapján és a gödöllői Épkomplex Kft. kivitelezésében 2013. augusztus 19-re megtörtént. Egy modern, de korabeli hangulatú épületegyüttes jott létre.

Tervrajzok híján ma már nem megállapítható, hogy az óvárosháza belső elrendezése  megépítésekor hogy nézett ki. A régi városháza épuletbelsőjében lefolytatott, körültekintően elvégezett részletes falkutatás sem vezetett eredményre: az idők során végbement sok átépítés nyomán értékelhető emlék nem maradt. Így a régi t, különösen a díszterem belső kialakítása során az építész, Dankó Zoltán és a műemlékvédelmi szakember, 1fj. Sisa Béla együttműködése nyomán a korabeli stílusirányzatnak, szerkesztési elveknek megfelelő fal- és mennyezetdíszítés valósult meg. A díszterem ünnepélyességét fokozza a hasonló elvek alapján megvalósult egyedi, csillag mintázatú keményfa mozaikparketta.

Az enteriőr összhangjának létrehozásában közreműködött Novák Edit lakberendező is. Míg a régi városháza épületére a múlt emlékeinek felidézése, addig az új épületre a múlt emlékeire való utalás mellett inkább a jövőbe mutatás jellemző. Az új épületben kialakított helyiségek modern formavilággal, puritán egyszerűséggel szolgálják a funkciót. A testületi üléseknek helyet adó kis tanácsterem visszafogott eleganciájú, fala és mennyezete faburkolattal díszített.

A városházán hőszivattyúk és klímakollektorok biztosítják az egyenletes hőmérsékletet, és az épulet megfelel a komplex akadálymentesség feltételeinek.

A főbejárattól balra a földszinten a Kormányablak, az emeleten a hivatalvezetés, a pénzügyi osztály és a kis tanácsterem kerult elhelyezésre. A tetőtérben a Városfejlesztő Kft. és a projektiroda, a földszinten a bejárattól jobbra a hatósági csoport, iktató, építészek, anyakönyvvezető, adócsoport nyert elhelyezést. Az emeleten a főbejárati lépcsőtől balra található a díszterem.

A felső, ma Szent Kereszt temető az 1770-es években a község északi szélén létesült. (A temető korábban a templom mellett volt.) Bejáratával szemben kiemelve áll „URUNK JÉZUS SZENT KERESZTJE FELTALÁLÁSA ÖRÖK EMLÉKÉRE ÉPÍTTETTE TEKINTETES SZŰCS MIHÁLY ÚR ÉS KEDVES NEJE BERZE TERÉZIA FELSZENTELTETETT 1880 OKTÓBER 3AN”

Ezen információk a kápolna bejárata felett elhelyezett emléktáblán olvashatók. Szűcs Mihály, Jászfényszaru érdemes polgára hosszú időn át volt a város főbírája, vármegyei törvény-hatósági bizottsági tag, több helyi közművelődési egylet tagja, jótékonyságairól és adományozó cselekedeteiről is híres volt. Szűcs Mihály sokat utazott, járt Bécsben, Prágában, Drezdában, meglátogatta a szent sírt, lábat csókolt XIII. Leó pápának Rómában, de részt vett Ferenc József 1867. júniusi koronázási ünnepségén is, Budán. Az épület első harmada alatt kripta található, melynek lejárata a szélfogó előrészből biztosított. A kriptába utólag helyezték el két gyermeküket, majd 1903-ban Szűcs Mihály és 1913-ban Berze Terézia földi maradványait. A kápolnát az elmúlt 134 év alatt többször felújították, legutóbb 1980-ban és 2000-ben. Az épületre eredetileg a bejárat fölött tornyot is építettek, melyet később lebontottak. Az erkélyen a Fájdalmas Szűz és Szent János apostol szobrai láthatók, melyek különösen értékes alkotások. A kápolnában helyezték el a lebontott Vasút-tanyai kápolna padjait.

A kápolna déli oldalának falán található a Szűcs család emléktáblája, amely a kriptában elhelyezett személyek elhalálozási adatait tartalmazza, mellette jobbra Koltay József emléktáblája látható.

Jászfényszarun az iskolai szintű oktatás kezdete az 1700-as évek közepére tehető. Azt, hogy hol volt az első iskola, pontosan már nem tudni. Az 1800-as évek közepén már két iskolaépületben két-két osztályterembe jártak a tanulók. A Városgondnokság helyén állott az egyik, a másik a ma is álló Dózsa György u.13. szám alatti épületben működött. A tanulók létszámának folyamatos növekedése miatt 1880-ban hat tantermes Leányiskola, majd
nyolc tantermet magában foglaló Fiúiskola (Szabadság út 2.) épült.

A jelenleg is meglévő, hajdan timpanonnal díszített iskolát 1913. augusztus 19-én avatták. A több mint egy évszázad alatt az épületet többször felújították, ennek során a timpanondíszítések lekerültek az épületről. Az 1992-es évben tornatermi bővítés, fűtéskorszerűsítés történt, az udvarban tanmedence létesült, amelyek ünnepélyes átadására október 10-én dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára jelenlétében került sor.
Nagyarányú felújítás és bővítés valósult meg 2005-ben 90 %-os támogatottságú európai uniós pályázati pénzből. Az épület bővítése során kialakították a jobb szárny végének emeletén kismesterségek házát, valamint a két épületszárny középső részének beépítésével fedett művészeti udvar és színpad valósult meg. A hasznos alapterület 300 m²-rel nőtt.

A felújítási és bővítési tervet Kalivoda Árpád készítette, a kivitelezést a székesfehérvári Fehérép Kft. végezte. A felújított épület ünnepélyes átadása 2006. január 4-én történt. Avatóbeszédet dr. Magyar Bálint oktatási miniszter mondott. Szakali János iskolaigazgató távollétében Lovászné Török Magdolna igazgatóhelyettes vette át az iskola kulcsait.

Gondűző elnevezéssel a település egykori szélén, közel 40 m²-es pincében „butelláző” – pálinka- és borkimérés – működött. A Szűcs Mihály (1823-1903) főbíró tulajdonában lévő pincét és a hozzá tartozó földterületet halála után özvegye, Berze Terézia (1827-1913) hagyta Hebrony Kálmán (1869–1936) plébánosra. A plébános saját részére 1915 körül kastélyszerű építményt építtetett. Ezzel egy időben ültethették a kertben ma is álló 12 fát, köztük
10 fekete fenyőt.

Az ingatlant 1945 után államosították, a település kezelésébe került. 1950 és 1955 között a Lenin Tsz használta. Az épületben 1956-tól 1966-ig alsó tagozatos iskolai oktatás folyt két tanteremben. Ezt követően 1971-ig iskolai napköziként működött, melyhez a szolgálati lakásból 1966-ban harmadik foglalkoztatási termet is kialakítottak. A Szabadság út 77. szám alatti épületben 1973. szeptember 1-jétől létrehozták az Öregek Napközi Otthonát. 1976-tól házi szociális gondozást is bevezetett a tanács. Az Öregek Napközi Otthona és a házi szociális gondozás összevonásával 1979-től Egyesített Szociális Intézményként működött tovább. Az intézmény 1987. november 1-jével új helyre költözött. Az épületet kisebb vállalkozások bérelték, majd üresen állt, állaga erősen lepusztult.

Az önkormányzat által 2000-ben elnyert PHARE EU támogatásból – a Jászfényszaru Ipari Park fejlesztésének keretében – a Papkastélyt teljesen felújították, üzleti központtá alakították. A tetőtérben öt kétágyas szoba, a földszinten konferenciaterem, melegítőkonyha, az alagsorban a szabadidő eltöltésére szolgáló eszközök találhatók. Az ünnepélyes átadásra 2002. október 28-án László Csaba pénzügyminiszter és Jürgen Köppen EU-nagykövet jelenlétében került sor.
* Az épület építésének feltételezett időpontja.

Korábban a Hangya Szövetkezet Kalocsai Sándor által vezetett üzlete volt ezen a helyen, melyet megvásárolt Rimóczi Pál (1880-1962) földbirtokos és felesége, Kiss Terézia Klára (1889-1970). 1905 óta gazdálkodtak önállóan 160 holdas birtokukon. A lebontott épület helyén családi ház épült, teljes alápincézéssel. A pincében a több hold szőlőbirtok terméséből készült bort tárolták. 1945. március 22-én megérkezett a budapesti I. honvéd gyalogezred a községbe. A parancsnokság az épületben volt elszállásolva. A Magyar Néphadsereg első katonaegysége, az első gyalogezred katonái, a hajdani Budai Önkéntes Ezred harcosai április 30-ig Jászfényszarun voltak pihenő állományban. Községünk a Magyar Néphadsereg„bölcsőjének” tekinthető.

1945 után az épületet államosították. A kastély helyiségeit éveken keresztül a községi pártszervezethasználta. A helyi Béke Mgtsz tulajdonába 1969-ben került, és a szövetkezet székháza volt annak felszámolásáig. 2001 decemberében az önkormányzat a felszámolótól megvásárolta, 2002 májusától 2004-ig itt működött a FÉBE keretében a Teleház. SAPARD pályázaton elnyert támogatással a kastélyt eredeti állapotának megfelelően felújították, és a Vidékfejlesztési Bázis székhelye volt. Ünnepélyes átadása 2005. október 14-én Gráf Józsefagrárminiszter jelenlétében történt. Az alagsorbana FÉBE gesztorsága alatt 2012-ig Civilház és Rimóczi kávézó működött.

2013 szeptemberéig a városháza felújítása miatt a polgármesteri hivatal egyes részlegeit helyezték ide. Az önkormányzat kisebb átalakítás és felújítás után átadta az épületet ingyenes használatra a Samsungnak, ahol közös fenntartással 2013. november 25-én megkezdte működését a Samsung Smart School.
* Az épület építésének feltételezett időpontja.

A Dózsa György út 1. szám alatt nem tudni mikortól, de a település tulajdonában vendéglő állott. Az idők folyamán az épület nagyságát és a szolgáltatás színvonalát a jelentkező igények meghaladták. Így került sor a régi helyén Bonttus Gyula által 1926-ban új nagyvendéglő megépítésére, amely a nagyközség tulajdonát képezte, cserébe az elöljáróságtól az építtető húszévi adómentességet kapott. Jászfényszarun a nagyvendéglőben 1937. november 1-jén volt az első filmvetítés. A nagyvendéglő rangos báloknak, fővárosi művészek és helyi műkedvelő csoportok előadásához is helyiséget biztosított.

1945 után az épületet államosították, és előbb használatra, majd tulajdonul megkapta az 1946 májusában alakult földműves szövetkezet. Az épület keleti oldalának helyiségeibe ÁFÉSZ-iroda került, a nyugati végén büfé és italmérés, a középső részében étterem működött. Az önkormányzat 1992 júniusában a gyermek- és felnőtt étkeztetés biztosítása érdekében megvásárolta a Jászsági ÁFÉSZ-tól az épületet. Az étterem üzemeltetési jogát 1992. november 1-től Vágó Tibor pályázaton nyerte el.

A városközpont megújítása című EU-pályázatban a Régi Kaszinó étterem felújítása és bővítése is szerepelt. A régi és mai motívumokat hordozó terveket Dankó Zoltán szolnoki építész tervezőirodája (ARCHITEX Kft.) készítette, a kivitelező a szolnoki Bau-Vertikál Kft. volt. Az épület keleti oldalához csatlakozó bővítményben a térre nyitottan egy kávézó került kialakításra. A 600 adagos konyha EU-előírásoknak megfelelően készült. A nagyterem a napi étkezőrésztől leválasztható, így konferenciák megtartására is alkalmas.
A felújítás után Régi Kaszinó étterem és kávézó elnevezéssel 2014. július 14-én nyílt meg.

1966. május 1-jén adták át a Fürst Sándor út 1. szám alatt a Petőfi Sándor Művelődési Házat, melyben a Községi Könyvtár is helyet kapott két teremben. Az 1335 m² alapterületű modern művelődési házban 450 személyt befogadó színházterem és szolgálati lakás is kialakításra került. Az avatóbeszédet dr. Kuti György, a megyei tanács vb-titkára, Jászfényszaru megyei tanácstagja mondta. A megüresedett szolgálati lakás helyén 2001-től a FÉBE Civilházat működtetett az épület 2006. évi felújításáig. Ekkor a ház homlokzatának hőszigetelése, a tető felújítása, az akadálymentes közlekedés biztosítása és a volt Civilház oktatási, közösségfejlesztési célra történő kialakítása történt meg. 2011-ben az önkormányzat sajáterős beruházásában a korábban ki nem cserélt nyílászárókat hőszigeteltre cserélték, és a szociális blokkot újították fel. 2014-ben a nagyterem padozatát, a galériát és a színpadfeljáró lépcsőt újították fel, kiépült a korszerű hangosítás rendszere, valamint a stúdió helyisége. Az önálló intézményként működő könyvtárat és a művelődési házat 2013-ban összevonták.

A jelenlegi tűzoltószertár a Petőfi Sándor út bal oldalán, a 14. szám alatti telken, a sportpálya déli oldalán található. A tűzoltószertárat a vele egy tető alatt álló sportöltözővel együtt 1971-ben építették és adták át. A szertár három beállással, raktárral, irodahelyiséggel és szociális blokkal épült meg.

A település lakosai fontosnak tartották, hogy legyen a községben olyan szervezet, amelyre lehet számítani, ha hirtelen tűz üt ki a faluban, ezért 1924-ben megalakították tűzoltó szervezetet. Az első tagnyilvántartó könyvben az első bejegyzés 1924. július 1-jén történt, ez az időpont tekinthető a jogelődöket is figyelembe véve a Jászfényszarui Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakulási idejének. Az 1932-ben kiállított tagsági könyvben a bélyegzőlenyomat alapján a szervezet Magyar Tűzharcos Szövetség Jászfényszarui Csoportja néven szerepelt. Megalakulásuk után a tanácsháza földszintjének külön bejáratú bal oldali helyiségét kapták meg laktanyának. Ebben a helyiségben itt korábban Fábry Elek gyógyszertára működött. A fecskendők, technikai eszközök az udvarban kerültek elhelyezésre. Az 1930-as évek végén a városháza és a kántorlakás közé épült egy kis földszintes épület új laktanyának. Itt tartották az ügyeletet éjjel-nappal az aratási időszakban. Egyszerre két személy volt beosztva. 1958-tól a kis épületből a tűzoltók a tanácsháza udvarában lévő épületbe kerültek, majd innen a jelenlegi
helyükre költöztek 1971-ben. Technikai felszereltségük biztosítja a tűz- és belvízkár eredményes elhárítását.

A sportöltöző 2009. évi felújítása és bővítése kapcsán az tűzoltószertár tetőszerkezete megújult, az épület külső tatarozása megtörtént.

A váltott tanítás megszüntetése miatt, valamint a közel 100 éves elavult Leányiskola kiváltására a 60-as évek végén a József Attila és Szabadság út jobb sarkában új, 14 tantermes, emeletes iskola építése kezdődött el. A 14 tanterem mellett a kémiai előadóval, tornateremmel és a gyakorlati termekkel együtt 18 tanteremmel rendelkezett az új épület.Az iskola ünnepélyes átadása 1972. augusztus 31-én történt. Török Sándor nagyközségi tanácselnök köszöntő szavai után Czeglédi Mária és Ocskó-Sós Imre tanulók verssel köszöntötték az új iskolát. Fodor Mihály a megyei tanácselnök avatóbeszédét követően átadta az iskola kulcsát Kiss László igazgatónak. Az iskolában kapott helyet az iskolai gyermekkönyvtár és egy 300 adagos konyha. Az iskola udvarán építettek egy bitumenes kézilabdapályát is. Speciális kétéves szakiskolai képzés folyt 1992 és 1996 között. Az épületben működik 2000-től a Budakalász Gimnázium jászfényszarui esti kihelyezett tagozata.

Közel 40 év után 2010-ben európai uniós forrásból az épület teljes felújítása megtörtént, köztük a nyílászárók és burkolatok cseréje, a szociális blokk teljes felújítása. A külső hőszigetelő burkolat tűzálló kőzetgyapotból készült.
A mozgássérültek számára lift készült, és egy új technikateremmel is bővült az épület. A felújítás határidőre elkészült, a tanévnyitót megelőzően augusztus 31-én ünnepélyes keretek között átadásra került a megújult szép iskolaépület. Az ünnepi köszöntők után Szakali János igazgató átvágta a nemzetiszínű szalagot, és ezzel jelképesen ismét birtokba vették a diákok a létesítményt. Az intézmény 2012-ben a KLIK-hez került, 2013-tól az iskola neve: Jászfényszarui IV. Béla Altalános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola.

A település első írásos említésének 550 éves évfordulója alkalmából 1983-ban a Szolnok Megyei Tanács anyagi támogatásával a Jászfényszarui Nagyközségi Közös Tanács megvásárolta a Somogyi Béla út 24. szám alatti házat. A felújítás után, 1984. november 16-án került átadásra a helytörténeti gyűjtemény. A helyiségek berendezését Kiss József tanár úr és szakkörösei végezték. A ház a 19. század végén épült, közép magyar háztípus, négy osztatú szoba-konyha, szoba-kamrás épület. Fala hagyományos vert fal. Tetőszerkezete oromfalas nyeregtető, náddal fedve. A ház előtt végig tornác húzódik. A házban az első helyiség a tisztaszoba, melyen utcára néző két ablak található, egy pedig az udvarra néz. A szobát egy alföldi típusú boglya búbos kemence melegítette. A konyhából nemcsak a két szobát fűtötték, itt történt a sütés-főzés, a mindennapos házimunka.
A hátsó szobában a kenderfeldolgozás eszközei, egy cipészmester felszerelései és a településhez kötődő egyéb emlékek láthatók. A negyedik, külön bejáratú helyiségben, a kamrában gazdálkodás, az állattartás és a feldolgozás eszközei találhatók. A jelenlegi vert fal kerítést a FÉBE tagjai Berze László vezetésével 2000-ben készítették el.

A FÉBE 1994-ben kezdeményezte az önkormányzatnál, hogy a helytörténeti gyűjtemény vegye fel Kiss József nevét. A névadó ünnepségre október 8-án került sor. A gyűjtemény LEADER pályázat keretében 2010-ben 35 m² közösségi térrel, 26 m² kiállítótérrel és 9 m² zárt eszköztárolóval bővült. A FÉBE kezdeményezésére 2009-től évente júniusban megrendezésre kerül a múzeumok éjszakája program, melyet az utóbbi két évbena könyvtár önállóan szervezett.
* Az épület új funkciójának időpontja.

Jászfényszaru 1879-ben egy körorvossal és gyógyszertárral közegészségügyi székhely volt. A település lakóit 1946-tól már két orvos látta el a lakásukon kialakított rendelőben. 1965-ben a helyi ktsz építőipari részlege a Bajcsy-Zs. út 7. szám alatt megépítette az orvosi rendelőt. Az Orion VII. számú gyáregysége és a tanács együttműködésével, dr. Lakatos Béla főorvos szakmai irányításával a Deák Ferenc téren elkezdődött a központi orvosi rendelő megépítése. Először a Deák Ferenc utcára néző épületrész készült el 1984 őszére, majd ezt követően a Kölcsey Ferenc útra merőlegesen épült meg a másik rész.

A korszerűen megépített és a kor színvonalának megfelelően felszerelt rendelőben 1987. április 3-án kezdődött meg a gyógyító-megelőző munka. Az épületben kapott helyet három körzeti orvos és két fogorvos, az anya- és csecsemőgondozó három védőnővel, majd 1992-től egy gyermekszakorvos. Az eltelt 30 év után az épület jelentős bővítése, felújítása történik. A terveket Kalivoda Árpád építész készítette, a kivitelező a gödöllői Épkomplex Kft. A beruházás költségének döntő hányadát önkormányzati, kis részét pályázati forrás biztosítja. Az egészségház 2014 őszén az eddigi 540 m² helyett megújult környezetben közel ezer m²-en fogadja a gyógyulni vágyókat. A háziorvosi, gyermekorvosi és fogászati rendelők mellett külön helyiségek biztosítják a szűrővizsgálatokat, a fizikoterápiai kezeléseket. A védőnők a kismamákat a rendelésen önálló bejáratú váróban fogadják.
Az épület energetikailag kiváló minősítésű lesz, a meleg vizet megújuló napenergiával állítják elő. Az épületen túl több tízmillió forintot fordít az önkormányzat gyógyító eszközök, korszerű berendezések vásárlására.
* Az épület felújítása és bővítése miatt látványterve szerepel.

Öregek Napközi Otthona néven 1973 szeptemberében a Papkastélyban kezdte meg működését az intézmény, melynek szükségességét a magányos és idős emberek magas száma indokolta. A tanács 1979-ben összevonta az Öregek Napközi Otthonát, és az újonnan elindított házi szociális gondozó szolgálatot. Az intézmény neve Egyesített Szociális Intézményre változott. Az intézmény 1987 novemberében új helyre, a megüresedett Bajcsy-Zs. út 7. szám alatti volt Egészségház épületébe költözött. Ezzel megteremtődött annak lehetősége, hogy 15 fő részére hétfőtől péntekig bentlakással teljes ellátást és felügyeletet biztosítsanak, a hétvégét pedig családjuk körében töltsék el a gondozottak.

Az idősek haza és vissza szállításáról az intézmény gondoskodott. 1990-ben a neve Szociális Gondozási Központra változott. 2003 és 2005 között a téli időszakban november 1. és február 28. között a gondozottak kérésére hétnapossá vált a bentlakásuk. 2004-től Jászfényszaru Város Gondozási Központja elnevezést kapott az intézmény. 2005-ben az épület bővítése és akadálymentesítése valósult meg. A fejlesztést a Megyei Területfejlesztési Tanács anyagilag – kétéves ütemezéssel – támogatta. A 29 m² területű bővítés egy kétágyas szobának és a mozgáskorlátozottak szociális blokkjának kiépítését tette lehetővé. A beruházás megteremtette 15 fő részére az idősek otthonában ellátásuk feltételeit. Időközben az intézmény feladatai jelentősen bővültek. Az idősek klubja, a szociális étkeztetés, a házi szociális gondozás és az idősek otthona mellett a gyermekjóléti, a családsegítő- és a védőnői szolgálat, valamint a jelzőrendszeres házi szociális segítségnyújtás feladatait is ellátja.

Dózsa György utca a 3-as számú ház után egy zsákutcába is benyúlik. Ez 1947 előtt az óvoda és a Kisiskola között a Kossuth Lajos utcába torkollott. Az iskola udvarának bővítése és lezárása miatt vált zsákutcává. Az utca bal oldalán volt a csendőrlaktanya épülete, melynek utcafronti részében 1945 után a rendőrség kapott helyet. Az épület az 1970-es évekre erősen lepusztult, 1978-ban a rendőrség a tanácsházára költözött.
Az óvárosháza bejáratának bal oldalán lévő földszinti két helyiségben lettek a rendőrök elhelyezve. Az addig ott lévő néprajzi kiállítás tárgyainak jelentős része a jászberényi, illetve szolnoki múzeumba került beszállításra, kisebbik része a Katona József út bal sarkán a ktsz épületének egy helyiségébe került.

Az önkormányzat a Fürst Sándor út és Hámán Kató út sarki telkén három szolgálati lakást épített. A 18/C alatti épületet két helyiséggel bővítették, így alakult ki a rendőrőrs új helye. A kivitelezést a Jászfényszarui Ép-Ért-Terv Bt.végezte. A költségek 70%-át pályázati pénzből, 30%-át saját erőből biztosította az önkormányzat. A munkálatok 2004. január 15-én befejeződtek, a rendőrőrs a Városházáról január 21-én átköltözött új helyére, a Fürst Sándor 18/C alá. 2004. szeptember 17-én Jászfényszarura látogatott Pál Tibor, a BM államtitkára dr. Gedei József országgyűlési képviselő társaságában. A bercsényi úti bérlakások ünnepélyes átadását követően az államtitkár és kísérete a rendőrőrsre is ellátogatott. Az önkormányzat a település közbiztonságának javítása érdekében saját forrása terhére 2011-ben 18 db kamerát helyezett el a település utcáin.

A 3106-os Jászfényszarut Zsámbokkal összekötő kövesúthoz a Palla-tanyával szemben csatlakozó dűlőúton, mintegy 1,5 km-re az út mellett áll a közösségi ház.A Winkler Bertalanné által adományozott területen 1925-ben épült meg a település első tanyai iskolája tanítói lakással együtt, melyhez oldalt egy miséző részt is építettek. A gyermeklétszám növekedése, valamint az állandó délelőtti tanításra történő átállás miatt a meglévő épület mögé kb. 50 m-re 1954-ben egy tanterem és szoba-konyhás tanítói lakás épült. A 60-as évek közepén már csak alsó tagozatos diákok oktatása folyt az újabb épületben. Az 1925-ben épített iskolát a 60-as évek végén lebontották, a másik épületben 17 év után, 1971-ben szűnt meg a tanítás.

Az épület az 1945-ben megalakult vadásztársaság használatába került, mely később a nagyközségi tanácstól megvásárolta, és vadászházként működtette. A társaság jó gazda módjára az épületet karbantartotta, és a település intézményeinek, közösségeinek ingyenesen átengedte. A vadásztársaság az épületet 2010-ben az önkormányzatnak megvételre felajánlotta, mely közösségi, lakossági, intézményi rendezvények helyszínének biztosítása céljára visszavásárolta.

A Homoktanyai közösségi ház a GAMESZ kezelésébe került. Az önkormányzat a GAMESZ dolgozóival az épületen szükséges felújításokat elvégeztette. Elkészült a belső festés, a padozat, a nyílászárók, a homlokzat és a lábazatjavítása. A bejárathoz új előtető, az udvaron fedett bográcsozó hely épült, asztalok és padok kerültek kihelyezésre. Kijavították a kerítést, új kapuk készültek és fákat ültettek. A közösségi ház a helyiek szabadidő eltöltésének kedvenc helyszíne.
* Az épület új funkciójának időpontja.

A Szabadság út 3-5. szám alatt, a Kisiskolával átellenben a 19. század közepén épült egy földszintes, nádtetős, kétlakásos tanítóház. Egyidős volt a városháza nyugati oldalán lévő, később a Hangya Szövetkezet által használt épülettel. A 100 éves házat 1954-ben lebontották, és helyére az akkori kor színvonalának megfelelően modern iker tanítóház épült. A Szabadság téri fejlesztés keretében az épületet 2012-ben lebontották, és helyére az önkormányzat – vállalkozókkal együttműködve – a költségek 50%-os európai uniós támogatásával Üzletházat építtetett.

A szép kivitelű, a helyi építészeti formakincsből merítő, timpanon díszítésű épületet Dankó Zoltán szolnoki építész tervezőirodája (ARCHITEX KFT.) tervezte, az épület kivitelezését a gödöllői Épkomplex KFT. végezte.
A beruházás 2012 tavaszán indult, és 2013 augusztusára fejeződött be. Az Üzletház 388 m2 hasznos alapterületű, két kereskedelmi és egy szolgáltató egységnek ad otthont. Az Üzletház fűtése tükrözi az önkormányzat környezettudatos szemléletét, mely szerint nem fosszilis energiával, hanem talajszondás hőszivattyúval és klímakonvektorokkal biztosítja az egyenletes hőmérsékletet az épületben. Az épület elhelyezése belső udvar kialakításával
keretszerűen foglalja el a telket a korábbi zártsorú beépítés helyett. Környezete szépen parkosított, az épület keleti és déli oldalán gépkocsiparkolókat alakítottak ki. A Jászfényszaru város központjának értékmegőrző megújulása projekt keretében megvalósult beruházások, így az Üzletház ünnepélyes átadására 2013. augusztus 19-én került sor. Az ünnepség részeként az új létesítményeket a képviselő-testület egy-egy tagja mutatta be a jelenlévőknek.

A Jászfényszaru Nagyközségi Közös Tanács 1982-ben létrehozta Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetét, amely külön intézményként látja el a műszaki gazdasági feladatokat. A település intézményeinek mellérendelt szerve. Megalakuláskor az óvárosháza délkeleti két helyiségében kezdte el működését a szervezet. Az udvarban alakították ki a műhelyeket. Két év után a tanácsházáról átköltözött az udvarban lévő volt szolgálati lakás épületébe, melyben irodahelyiségek kerültek kialakításra.

A GAMESZ működési területe igen sokrétű. Szervezi, bonyolítja az intézmények gazdálkodását, biztosítja működési feltételeiket, folyamatosan végzi a karbantartási munkálatokat. Végzendő feladatai az új fejlesztések megvalósításával, a közparkok területének jelentős bővítésével folyamatosan nőnek. 1996. június 1-től biztosította a település vízellátását, majd 1998-tól a szennyvíztisztítási feladatokat is ellátta 2013-ig.
Az önkormányzat a Jászsági ÁFÉSZ-tól megvásárolta a városháza nyugati oldala mellett az utcafronton lévő kereskedelmi boltot. Az épületet 2012-ben lebontották, és a városközpont felújítása részeként helyére Dankó Zoltán szolnoki építész tervezőirodája (ARCHITEX KFT.) megtervezte a Városgondnokságot. A kivitelezést a gödöllői Épkomplex KFT. végezte. Az épület átmenetet biztosít a kétszintes városháza és a lakóépületek közt. A 173 m2 területű épület ügyfélfogadó, irodai és szociális helyiségekből áll, a tetőtér kialakítása alkalmas a későbbi beépítésre.
Az új épületben a GAMESZ dolgozói mellett egy helyiségben a közterület-felügyelők is helyet kaptak.

Jászfényszaru Város Önkormányzata 2012. szeptember 10-én vásárolta meg a Tompa Mihály út 7. szám alatti leromlott állapotú ingatlant. A TÁMOP komplex telep-program elnevezésű pályázat keretében a projekt forrásaiból és önkormányzati sajáterőből az épület felújításra került és új funkciót kapott. A település egyik közösségi, integrációs központjaként működik, a pályázat kötelezően biztosítandó helyszíneként. A szükséges irodahelyiségek kialakítása mellett olyan többfunkciós terek is elkészültek, amelyek oktatási, közösségfejlesztési célokra egyaránt használhatóak, és alkalmasak 40-50 fő befogadására.

A közösségi ház ünnepélyes átadása 2013. szeptember 27-én történt meg, és ezt követően indultak el a közösségfejlesztő és képzési programok. Ezek keretében betanított karbantartó munkás, védelmi célú erdősávok – energiaerdők telepítője és fenntartója, digitális írástudás, konyhai kisegítő, betanított térkőkészítő és térkőburkoló, elektronikai hulladékválogató képzéseken vehetnek részt az érdeklődők. A közösségépítést és közösségfejlesztést segíti a házban szervezett és működő Gasztro-, Csináld magad!, Film és Helytörténeti klub is. A képzések és a klubfoglalkozások mellett számtalan egyéb program is megvalósul.

A Teaház elnevezés már a projekt tervezésekor megfogalmazódott. Maga a program társadalmi felzárkózást segíti, a közösségi ház a település minden lakója számára nyitott. Ezt a nyitottságot, a ház befogadó funkcióját szimbolizálja a Teaház elnevezés. A program keretein belül az épület 2015. november 30-ig kerül hasznosításra, melyet követően a településnek további 5 évig fenn kell tartani és működtetni a Teaházat.
*Az épület új funkciójának időpontja.

2015. november 19-én került sor a felújított Mindenszentek Plébánia és az újonnan épült Szent Erzsébet Közösségi Ház ünnepélyes átadása városunkban. Dr. Termyák Csaba egri érsek Kiss Gábor esperesplébánossal,
Győriné dr. Czeglédi Márta polgármesterrel és Pócs János országgyűlési képviselővel közösen vágta át a nemzeti színű szalagot. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Szekeres Pál az Emberi Erőforrások Miniszteri Biztosa, dr.
Facskó István és Szabó Imrefia Béla díszpolgárok. Képeinken az új épületegyüttes homlokzata és aulája látható, ahol Szpisják Pál alkotását, Árpádházi Szent Erzsébet szobrát elhelyezték.

Az önkormányzat és az egyházközség közös projektje egy év alatt, közel 255 millió forintból valósult meg. Nagy izgalommal és várakozással készültünk november 19. napjára. Vajon milyen lesz az új közösségi ház? Ismét meglátogat bennünket Érsek főpásztorunk. Mindent rendben talál-e? Efféle kérdések foglalkoztattak. November 17-18-án lelkes kis csapat igyekezett párnákkal, terítőkkel és egyéb kellékekkel otthonossá varázsolni a
hatalmas épületet. Ezúton is köszönjük nekik Andréné Évikének, Dr. Voller Erika jegyző asszonynak, Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszonynak. A délelőtti órákban érkezett dr. Ternyák Csaba érsek főpásztor, Szekeres Pál az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa. A fogadás után az Érsek úr megáldotta a nemrégiben átadott Gondozási Központot. A jó Isten oltalmában ajánlotta az ott lakó kis közösséget és dolgozóit.

Később a meghívott kedves vendégeink a Samsung Smart Schoolba látogattak el a gyerekek nagy örömére. Majd 11 órakor felzúgtak városunk harangjai szentmisére invitálva a kedves híveket, amelyet érsek úr celebrált a kerületi és meghivott papokkal együtt. Ritkán van olyanban részünk, amikor 10-15 pap állja körül oltárunkat. Természetesen az akkor aktuális szentünkről Szent Erzsébet életéről, munkásságáról hallhattunk. Mindannyiunknak át kell alakulnunk a régi rossz szokásainkat leküzdve Krisztus szeretetével átváltoznunk.” Vele együtt átalakítani magunkat és környezetünket. Mindezért imádkoznunk is kell, Pilinszky János Átváltozás című verséből idézve. A szentmisét a várva várt átadás követte. A szalag átvágása után Lovászné Török Magdolna iskolánk igazgatónője látta el a háziasszony feladatát, köszöntve az ott megjelent vendégeket. Köszöntőt mondott: Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszony, Pócs János országgyűlési képviselő, Szekeres Pál miniszteri biztos. Dr. Ternyák Csaba egri érsek pedig megáldotta az éptiletet. Nagyon szép Szent Erzsébet szobor is díszíti az aulát, melyet Szpisják Pál késztett.

A leleplezésben a készítő, az érsek atya, polgármester asszonyunk és Zsámboki Sándor segédkezett. Iskolánk tanulói rózsákat helyeztek el a szobor előtt, ezáltal megemlékezve a rózsákról híres szentünk előtt. Pár szóban az épületegyüttes kivitelezője Péter Ferenc, Zsámboki Sándor Gamesz-vezető, és Gábor atya is bemutatta az épületet. Közös ének és Farkas Sándor előadásában egy gyönyörü Reményik Sándor vers emelte ünnepségünk színvonalát. Az átadás végén lehetőség volt az épület bebarangolására. Istennek hála és a jászfényszarui önkormányzatnak. hogy településtnk ismét egy új épülettel gazdagodott. Reméljük, ezt az épületet lelkekkel és gazdag programokkal is meg tudjuk tölteni.

Jászfényszaru Város Önkormányzata 2015 összén döntött, a Városi Értéktár jé létrehozásáról. Az úgynevezett „Farkas ház” (Szentcsalád tér 12.) belső felújítása megtörtént, március hónap közepén átadásra került. Az értéktár fele részben a Fényszaruiak Baráti Egyesülete pályázat útján. valamint saját pénzeszközből megvásárolt bútorzatával, technikai eszközeivel került berendezésre, melyek korábban a Civilház berendezését szolgálta. A hivataltól
tároló szekrényeket kaptunk. melyre nagy szükség volt.

A három utcára néző helységből a legkisebb irodai célokat szolgál. Az iroda melletti szoba közösségi térként funkcionál maximum 20-22 fő befogadására képes. Itt kisebb összejöveteleket, előadást, az értéktárban lévő településsel kapcsolatos korábbi filmek vetítését, fotó és iratanyag kiállítást lehet tartani. A harmadik helyiség az értékek tárolására szolgál. Itt van el helyezve méltóképen és most már feldolgozható hozzáféréssel Kiss József tanár úr – a család által a Fényszaruiak Baráti Egyesületének átadott – írat és szakkönyv hagyatéka. A Kiss tanár úr anyagában volt a Petőfi Sándor Művelődési Házban hajdan működött fotó szakkör által készített kisebb nagyobb fekete fehér képek a településről illetve egy-egy eseményt megörökítve az utókor számára. Itt található a felszámolt gazdasági egységek levéltárba nem került, de helytörténeti szempontból jelentős iratai. Az elmúlt 25 évben
magán személyektől döntően a FÉBÉ-nek, de az önkormányzatnak adott kisebb tárgyak, oklevelek, íratok, melyek a Kiss József Helytörténeti Gyűjteményben jellegüknél, állapotuknál fogva nem helyezhetők el.

A régi íratok egy részét, a régi fotókat szeretnénk digitalizálni, megmenteni az utókor számára ugyan akkor a honlapokon közkincsé tenni. Itt van elhelyezve a településsel kapcsolatos újkiadványok melyek megvásárolhatók. A FÉBE és az általa létrehozott Jászfényszaruért Alapítvány nem selejtezhető dokumentumai. Így 26 db nagyméretű fotó tabló és több mint 12 ezer működésével kapcsolatos fénykép, melyek 72 fotó albumot töltenek meg.

Az értéktárat önkéntes munkában a Fényszaruiak Baráti Egyesülete illetve annak képviselője Tóth Tibor és néhány segítője működteti, felügyeli. Várjuk további önkéntesek jelentkezését, az irat anyag átnézéséhez, rendezéséhez, digitalizálásához. Kérjük városunk a lakosságát, hogy többségében 1945 előtti nagyszülőktől megmaradt régi iratokat, bizonyítványokat hozzák be az értéktárba, mert ezeken lévő időpont és személyek nevei, néha tartalma
kutatásaink szempontjából fontosak.

Értékeink folyamatos gyűjtése, a meglévők biztonságos tárolása azért is szükséges, mert később önálló múzeumi jellegű kiállításokat az utánunk jövő nemzedék úgy tud majd létrehozni, ha lesz mihez nyúlnia. , Aki a múltat nem becsüli, az a jövőt nem érdemli” szól a közmondás.

A Városi Értéktár Szentcsalád tér 12 szám alatt kedd és csütörtöki napokon 13 és 18 óra között nyitva lesz, illetve előzetes egyeztetés alapján (06-57-660-800 telefonon vagy -3-36/30/337-3336 mobil számon jelezve) más időpontban csoportos látogatás vagy a közösségi tér igénybevétele esetén (legalább 5 fő) fogadjuk a látogatókat, kutatókat.

Májustól új sorozatot indítunk a helyi lapban , A HÓNAP ÉRTÉKTÁRI ÉRDEKESSÉGE” címmel, melynek keretében a hónap Fényszaru múltjával összefüggő érdekességét mutatjuk be képben vagy szövegben, vagy mind kettőben. Ezt a következő hónapban a Városi Értéktárban közelebbről is megnézhetik az érdeklődő olvasók.

Elsőként közzéteszünk egy érdekességet, eddig úgy tudtuk, hogy a helyi lap elődje a 1975-ben megjelent Béke Mg. Tsz. Szövetkezeti Híradó volt. A Kiss tanár úr anyagában találtunk egy 52 évvel ezelőtt készült ma úgy neveznénk , „üzemi újság” első számát 1964-ből, melynek felelős kiadója Szabó Zoltán tsz elnök, felelős szerkesztője Kiss Sándor üzemgazdász, aki könyvtárosunk Nagy Ildikó nagypapája volt. A hat oldalas kiadvány sok érdekességeket tartalmaz, amely május hónapban nyitva tartás alatt az értéktárban elolvasható.

Tematikus jelleggel negyedévente kamara kiállítást állítunk össze az őrzött értékeinkből.

Ünnepélyes keretek között 2017. október 11 én délelőtt átadták városunk új óvodáját, a Napfény Óvodát. Az ünnepségre nagyon sokan érkeztek: meghívott vendégek, szülők, gyerekek, városunk nyugdíjas pedagógusai. A
meghívottak között volt dr. Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, Pócs János a Jászság országgyűlési képviselője, dr. Kállai Mária, a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, Kiss Gábor esperes plébános, érseki tanácsos, aki megáldotta az épületet.

Városunk óvodásai énekkel köszöntötték a vendégeket. Horváth Áron cimbalom játéka és a nagycsoportosaink, a Méhecske és a Süni csoportosok rövid műsora színesítette az eseményt. Városunk érdeklődő lakóinak is lehetősége nyílt bejárni, megtekinteni az épületet. Örömünkre szolgált, hogy nagyon sokan éltek a lehetőséggel. Pályázati forrás hiányában a városvezetés tavaly úgy döntött, hogy nem vár tovább, saját forrásból építi meg a város új óvodáját. Az építési munkának még tavaly decemberben hozzákezdtek az eredményes közbeszerzési eljárást követően. Idén tavasszal azonban egy sikeres pályázatnak köszönhetően az óvoda építése több mint 105 millió forint állami támogatásban részesült. A csaknem 800 millió forint bekerülési költségből 700 millió forintot építésre, míg a fennmaradó összeget bútorzatra, kellékekre, kertre, udvari játszóeszközökre fordították. A Napfény Óvoda kétszintes épületében a kilenc csoportszobán kívül, melyeket különböző színekkel (sárga, zöld, piros, kék) jelöltek, kialakításra került egy tanmedence, egy tornaszoba, továbbá helyet kaptak kiegészítő célú helyiségek, az igazgatási, egészségügyi és szociális egységek is.

A kilenccsoportos óvoda átadó ünnepségén Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru város polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a születések száma emelkedő tendenciát mutat a településen, ezért van miért és van kiért dolgozni a városnak. Szólt arról is, hogy egy sikeres pályázatnak köszönhetően hamarosan megkezdődik egy bölcsőde építése is a régi óvoda épületének helyén. Az ünnepélyes átadón a Samsung Electronics Magyar Zrt. elnöke elektronikai eszközöket, a thyssenkrupp Presta Hungary Kft. ügyvezető igazgatója pedig 1500 eurós támogatást ajánlott fel sportszervásárlásra a Napfény Óvodának.

Vallási tárgyú építmények közé tartoznak a helyi lakosság által kápolnának nevezett képoszlopok. Felállítási helyük jelzi a település egykori határait. A képoszlopok helyét az 1791-ből fennmaradt kéziratos térképén Bedekovich Lőrinc pontosan feltüntette. Az egyik a Szivárvány utcában, a másik a Kozma utcában volt, a harmadik a Lőrinckátai út – ma Ady Endre út – mellé épült, a Szent Imre temető területére.

A három képoszlop közül az utóbbi, a Szent Imre temetői van meg. Az építmény egy négyzetes alapra falazott hasábforma, zömök építmény lábazattal. A zsindelyes tetőt 1932 után bontották le. A kápolna észak felé néző falában lévő mélyedésbe 1947-ben Jézus-szobrot állítottak. A magas dombon álló régi építmény az évszázadok során jelentősen megdőlt. 2006 májusában jászfényszaru egyházközsége – Csőke György helyettes esperes plébános
kezdeményezésére – közadakozásból újjáépítette ezt a kápolnát. 2006. június 30-án a Szent Imre temetőben megtartott litániát követően került sor a Jézus Szíve kápolna megszentelésére, mely nevét a benne elhelyezett Jézus szíve szoborról kapta.
Az egyházközség szervező munkájával, az adományozók anyagi támogatásával, többek kétkezi társadalmi munkájával valósult meg az újjáépítés.

A Szent Kereszt temetőben megépített kápolnával egy időben, azt körülvéve, 1880-ban U alakban családok felajánlásával épültek fel egymástól 14-15 m távolságra a stáció állomásai. Egy-egy építmény felújítását 1938-ban családok, személyek vállalták fel, melyet vörös márványlapba bevésett neveik bizonyítanak.

A temető bejáratától balra indulva a stációk címei és a felújíttatók nevei:
1. Jézust Pilátus halálra ítéli – Menyhárt János és Harangozó Erzsébet
2. Jézus vállára veszi a keresztet – Sándor Sándorné és családja
3. Jézus először esik el – Cserháti János és családja
4. Jézus találkozik anyjával – Menyhárt János és neje, Harangozó Erzsébet; Zsámboki János
5. Cirenei Simonnal vitetik a keresztet – Harangozó Joáchim és neje, Cserháti Ilona
6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak – özv. Fózer Jánosné, Czeglédi Flórián, Bartus Pál
7. Jézus másodszor esik el – Rimóczi Pál és neje, Rapi Teréz
8. Jézus szól a sirató asszonyokhoz – Rimóczi János és neje; Bartus Imre, Rimóczi István és neje.
9. Jézus harmadszor esik el – Bukó Pál és neje, Földvári Mária
10. Jézust megfosztják ruháitól – Bak Farkas és neje, Dobák Mária
11. Jézust keresztre feszítik – Harangozó Imre és neje, Tarnóczi Erzsébet
12. Jézus meghal a kereszten – Ézsiás Imre és neje, Pető Ilona
13. Jézust leveszik a keresztről – Földvári Pál és neje, Ceglédi Rozália; Basa Lőrinczné
14. Jézust sírba teszik – Kovács Pál és neje, Harangozó Erzsébet; Kovács János és neje, Harangozó Klára.

Felállításuk 100 éves évfordulója tiszteletére többségüket a stációk 1938. évi helyreállítását végző családok leszármazottai újíttatták fel újra, melyet kis fehér márványtáblák felirata jelez. Legutóbb a stációk javítása, festése 2000-ben adományokból történt.

A Szent Család téren az első világháborús emlékműtől keletre található építményben elhelyezett festményen látható a Csíksomlyói Szűz Mária balján a gyermek Jézussal. A kegykép felállításának gondolata Magyari Béla nemzetgyűlési képviselőtől származik. A képviselő 1946 márciusában kereste meg Terenyi László helyi plébánost, hogy egy emléket szeretne a csodatevő Csíksomlyói Szűz Máriának tett fogadalma teljesítéseként felállítani a községben. A kérésnek helyt adva a mai helyén épült fel a vitéz Pataky Ferenc, Horthy Miklós kormányzó udvari festője által tervezett műalkotás, és ide került az általa festett kép. A festmény a Csíksomlyón található Szűz Mária-szobrot ábrázolja kék hátérrel. A helyi mesterek díjtalanul építették meg a három részre osztható alkotást. Az első a talapzat, mely trapéz alakú hasáb, ennek közepén márványból egy kereszt látható. Az alépítmény
tetején a középső rész téglatest formájú. A kép felőli oldalon félköríves hengerek díszítette párkány áll, melyet két oldalról egy-egy hatszögletű oszlop keretez. A két oszlop között van beillesztve a csíksomlyói kegyszoborról készült kép, amit üveg védelmez a környezet káros hatásaitól.

A harmadik része az oltárképnek a tető, melynek alja íves párkány, teteje pedig timpanon kiképzésű, középen kereszttel. A kegyképet 1946. május 23-án dr. Czapik Gyula egri érsek a bérmálás alkalmával szentelte fel.
1996-ban az építményt felújították, a képet Kiss László művésztanár, az építményt Török László kőfaragómester restaurálta. A 2012. évi parkosítás során a templomkert környezete megszépült, és kiépült a kegyképhez vezető út.

Jászfényszaru Város Önkormányzata saját beruházásban 2011 tavaszán a Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény épületének folytatásaként megépített közösségi térrel szemben egy környezethez illő fedett udvari közösségi kemence megépítéséről döntött. A tervezéssel és a kivitelezéssel Nagy Sándor helyi vállalkozót bízta meg, aki a gyűjtemény utcai szobájában lévő alföldi típusú boglya búbos kemencéhez hasonlót tervezett. A kemence körül fával fedett ülőpad, jobb oldalán egy bográcskályha található. A kemence végén kisebb közösségi tér található, az egészet faszerkezeten nádtető védi.

A május hónapban befejezett építmény három hónapi száradás után 2011. augusztus 20-án került felavatásra. Az ünnepséget az önkormányzat és a Fényszaruiak Baráti Egyesülete közösen szervezte és bonyolította.
A FÉBE az avatást követően hagyományteremtő céllal megrendezte „a kemence ünnepét”, amely minden évben megtartásra kerül. A rendezvény állandó eleme a hagyományos kenyérdagasztás, majd a sütés bemutatása, az új lisztből sütött kenyér kóstolása. A szellemi táplálékról a helyi Színjátszók Baráti Körének tagjai vagy meghívott előadóművészek gondoskodnak. 2011-ben és 2012-ben a dagasztás, sütés Pető Lászlóné, a gyűjtemény gondnoka, a FÉBE tagja vezetésével történt. 2013-tól Németh Ákos pék végzi ezt a munkát. A fűtő feladatait Víg Antal látja el. A kemencében egyszerre három kenyeret lehet sütni. Az ünnepség résztvevői jóízűen fogyasztják el a frissen sült kenyeret zsírral, vajjal, tejföllel, hozzá paprikával, paradicsommal, hagymával. A program anyagi részét a FÉBE és a Jászfényszaruért Alapítvány biztosítja.

A létesítmény egy 320 m2 területet elfoglaló szabadtéri, nyitott-fedett esőbeálló. Mellette kialakításra került 800 m2 közterület díszburkolattal, amely a gyalogosok kulturált közlekedési körülményeinek biztosítását szolgálja. Az építmény öt önálló fa tetőszerkezet egymás mellé sorolásával készült, falazat nélkül, de azok tetősíkban történő összekapcsolásával. A tető tartószerkezetét oszlopok alkotják, melyek alátámasztják a térbeli fa tartószerkezetet. A tartóoszlopok oszlopfőjét a Lehel-kürt palástjáról mintázott kör alakú, 30 cm átmérőjű terrakotta motívumok díszítik. Az építmény mellett, de attól függetlenül készült egy változó magasságú terméskő kerítés. Az új buszmegálló egy időben egy-egy szóló és csuklós autóbusz fogadására alkalmas. Az építmény akadálymentes, biztosított az éjszakai világítás. Az utasok átmeneti pihenését díszes ülőpadok szolgálják. 2012. november havában az utasok használatba vették az új létesítményt. Az építmény középtengelyénél az átadás után egy átlátszó plexilapból összeállított szél- és esővédett váróhelyiség került kialakításra.

A városközpont megújítása pályázat keretében a Rimóczi-kastély környezete megújult és új funkciókkal bővült. A kastély bal oldalán lévő épületeket 2012-ben, a jobb oldalán lévő épületet 2013-ban bontották le, ezáltal lehetőség nyílt a körülépített kastély méltó környezetének kialakítására. A lebontott épületek helye és telkei, valamint a kastély udvara új park kialakítására adott lehetőséget. A park központi részén, a Rimóczi-kastély északi bejáratától 50 m-re Zenepavilon került felállításra. Terveit Dankó Zoltán szolnoki építész tervezőirodája (ARCHITEX KFT.) készítette, a kivitelezést a budapesti székhelyű ZÖFE K., valamint ifjabb és idősebb Borbély Ferenc helyi ács vállalkozók végezték.

Az építmény hatszög alaprajzú, tetőzetét hat, kővel burkolt vasbeton talapzatról induló faoszlop hordja. Az oszlopok fejezete között áttört oromzat és íves, fűrészelt könyökök díszítik a konzol- és padlóvilágítású, teljesen akadálymentesített pavilont. A beruházás az Európai Unió és Jászfényszaru Város Önkormányzata finanszírozásával valósult meg.

Az építmény közvetlen közelében tizenhárom pad került elhelyezésre. A parkok más részéhez hasonló kandeláberek biztosítják a közvilágítást. A Zenepavilon környezete fagyálló, vörös betontégla burkolattal kiépített.
A pavilontól kiinduló sétány pergolás, tégla műrom felé vezet, további padok és árnyas fák teszik kellemessé a IV. Béla-szoborig vezető gyalogos útvonalat. A Zenepavilon 2013 májusától a helyi civil szervezetek szabadtéri rendezvényeinek, előadásainak méltó helyszíne.

A FÉBE és Jászfényszaruért Alapítvány javaslattal fordult a település képviselő-testületéhez, hogy a két szervezet székhelye, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár előtti parkba a Szabadság út és a Szent István úti jobb oldali kerékpárút és járda mellé óraoszlop kerüljön felállításra.

A kétoldalas analóg zsebóra öntöttvas díszoszloppal, hőmérséklet-kijelzővel ellátott műtárgy hiányzó összegét a helyi költségvetés tartalékából javasolta kiegészíteni. Jászfényszaru Város Önkormányzata a javaslatot megtárgyalta és elfogadta, a lebonyolításra a GAMESZ vezetőjét kérte fel.

2015. december 9-én (szerdán) a budapesti Pontos Idő Kft. a Szent István út elején, jobboldalon a parkban üzembe helyezte a kandeláber öntöttvas díszoszlopfőn a ,,V” alakban látható 2 db 1 oldalas analóg órát, melyet zsebóra formátumban felhúzóval belső világítással és alkonyatkapcsolóval láttak el. Az óra alá helyeztek egy hőmérsékletet mutató digitális kijelzőt.

A Fényszaruiak Baráti Egyesületének kezdeményezésére az egyesület és az általa létrehozott Jászfényszaruért Alapítvány a 2013. adóév után kapott személyi jövedelemadó 1 90-át összesen 609.600,-Ft-ot utalt át a városnak az óraoszlop megvalósításához.

A két civilszervezet úgy gondolta, hogy aki a forgalmas kereszteződésbe meglátja városunk új ékességét, az jó szívvel gondol arra, hogy a felajánlott SZJA 1 90-a jó célt, a lakosság tájékoztatását szolgálja.

A Szent Család téren, a templomkert nyugati szélén található az emlékmű. Fő alakja a gyalogos katona, aki szomorú arccal jobbra fordulva lehajtott zászlót tart a kezében. A katona és a zászló mögött a hősiesség és a bátorság szimbóluma, egy babérfa leveles ága látható, mögötte magas fal, melynek tetején a koronás kiscímer, kétoldalt pedig babérág díszíti. Az emlékmű az I. világháborúban elhunyt 186 jászfényszarui katonának állít emléket. A címer alatti felirat után betűrendben 67, a másik oldalon 96, majd pótlólag 23 hős katona neve került bevésésre.

Az emlékmű Pongrácz D. Szigfrid (1872–1929) és Vass Viktor (1873–1955) szobrászok alkotása. Az infláció miatt az emlékmű felállítása 65 mázsa búzába került, az egyéb költségek kb. tízmillió koronába. (Egy mázsa búza ára akkor 480 ezer korona volt.) Az emlékművet nagy ünnepség keretében 1924. július 6-án avatták fel. Felállításának 65. évében, 1989-ben a nagyközségi közös tanács felújíttatta. A műkőből készült alkotás a több mint két évtized alatt megrongálódott, talapzatán mély repedések keletkeztek. A Szent Család téri park felújítása részeként az emlékmű restaurálására Egri Hunor és Konkoly György okleveles kőszobrász és restaurátor, valamint Rékasi József kőfaragó kapott megbízást. A talapzat megerősítése érdekében az emlékművet alkotórészeire bontották és felújították, új talapzatot építettek, műkő színnel lazúrozták, a feliratokat fekete színnel újrafestették.
A munkálatokkal 2013 júniusában végeztek, melynek költségét az önkormányzat biztosította.

A II. világháborús emlékmű a Szabadság téren, a volt Leányiskola helyén kialakított park közepén áll. Az emlékművet a nagyközségi közös tanács állíttatta, avatása 1989. október 30-án történt. A tervet készítette és a kivitelezést irányította Nagy Sándor, a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet építőrészlegének vezetője. Az építőanyagok díját és a szállítás költségét a tsz vállalta magára, a munkálatokat az építőrészleg Ybl Miklós szocialista brigádja felajánlásként, társadalmi munkában végezte. A riolitkővel kirakott vasbeton talapzaton álló emlékmű a Mátrából (Gyöngyössolymos) származó hatalmas természetes kő, rajta Török László kőfaragómester által készített fehér márványtábla.

A márványtáblán Illyés Gyula (1902–1983) írótól, költőtől származó idézet: „Halottak napja. Kezemben mécs./És nincs hová helyeznem./Konok jövendő, lobogj föl szívemben,/sisteregj, eső-vert emlékezés.”
Az emlékmű oldalán 1992. november 1-jén kiegészült két fekete, Szikszón készült gránittáblával. A gránittáblák beton alapzatát hasonló riolitkő díszíti, mint az emlékmű talapzatát. Az emlékműtől balra lévő márványtáblán 114, még a jobb oldali táblán 116 a II. világháborúban elhunyt katona és polgári áldozat neve szerepel ábécésorrendben. Az elesett hősök neveit Kiss József tanár, helytörténeti kutató és a könyvtár dolgozói gyűjtötték össze. A munkálatokat társadalmi munkában Berényi Sándor és Rohoska László kőművesmesterek, valamint Csehi Lajos, Kiss Róbert, Kovács Péter és Nyári Zsolt szakmunkástanulók végezték.  Az emlékműnél évente a doni áldozatok tiszteletére az önkormányzat a helyi általános iskolával közösen tart megemlékezést.

A település első zsidó temploma Salamon Endre háza helyén épült, a Katona József út 1. szám alatt, melyet 1920-ban lebontottak. Az újat a Bajcsy-Zsilinszky út 2. szám alatt 1922-ben építették fel. A holokausztot kevesen élték túl, azok egy része is külföldön telepedett le. A templomban hitélet nem folyt, állapota rohamosan pusztult. Luda László a templomot telekkel együtt 1953 novemberében megvásárolta az Elhagyott Zsidó Javak Budapesti Irodájától. 1954 tavaszán lebontotta, és helyére családi házat épített. A volt Salamon-ház udvarán emelték a II. világháború zsidó áldozatainak emlékművét 89 áldozat – a legfiatalabb Kovács Péter féléves, a legidősebb Gruber Jakabné 86 éves – tiszteletére. Azok a hittestvérek állították, akik túlélték a koncentrációs táborokat, a zsidók ellen elkövetett borzalmakat.

A magánház udvarán álló emlékművet alkalmanként lehetett látogatni, az idők folyamán állapota is rosszabbodott. Jászfényszaru Nagyközség Önkormányzata a Nemzeti Pantheon Alapítvány és a helyi egyházközség támogatásával az emlékművet méltó helyre, felújítás után a Szent Imre temető keleti oldalán, a volt zsidó temető közelében állíttatta fel. Az áthelyezést és felújítást Török László helyi kőfaragómester végezte.
A Zsidó áldozatok emlékművének ünnepélyes avatására 1993. december 12-én, advent harmadik vasárnapján került sor, melyen részt vett dr. Szabad György, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke, Raj Tamás főrabbi és dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő. Dr. Szabad György ünnepi beszédét követően Markovics Zsolt rabbi emlékező beszéde után héber nyelven mondta el a gyászolók imáját.
* Új helyére történt felállításának időpontja.

A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság vezetősége a millecentenárium alkalmából a település jelentős személyiségére és a szervezet névadójára emlékoszlop állításával kívánt emlékezni, melynek költségét az önkormányzat fedezte. A munka kivitelezésével Szilágyi Dezső fafaragó népi iparművészt bízták meg. Az emlékoszlopot a templomkertben állították fel. Az alkotáson látható jelképek egy pecsét motívumai, amely pecsétet Mária Terézia 1746-ban adományozta a jászkunoknak.

Az 1996. augusztus 19-ei avatáson Kovács Béláné Pethő Magdolna, a népfőiskolai társaság elnöke idézte fel id. Bedekovich Lőrinc életútját, munkásságát. Jászapátin született, ott keresztelték meg 1751. augusztus 8-án, és Jászfényszarun – itt volt a lakóhelye – halt meg 1823. november 15-én. A Jászkun kerületek – a mérnöki tudományok intézetében szerzett földmérő képesítése alapján – Jászkun kerületi földmérőnek alkalmazták.

Nem Jászberényben, hanem Jászfényszarun telepedett le. Itt vett házat feleségével, Pruzsinszky Örzsébet asszonnyal. Élete végéig itt volt családi otthona. Bedekovich Lőrinc a Jászkun kerületek első földmérője. Alkalmazásával vette kezdetét a Zagyva- Tarna völgyében, a Jászkunság területén az ősmocsarak, vadvizek elleni rendszeres védekezés, vízrendezés, elsősorban árvízmentesítési munkálatok. Legalább 90 db nagyméretű vízrajzi térképet készített. Sok térképének díszítő elemei művészi alkotások is.

If. Bedekovich Lőrinc apja után korának egyik legkiválóbb térképező mérnöke volt, tehetséges városrendező s jó tervező, építőmérnök. A Bedekovich-emlékoszlopot Csőke György plébános áldotta meg.

A város főterén a millenniumi év alkalmából díszkutat állított az önkormányzat, melynek ünnepélyes felavatására 2001. augusztus 19-én kerult sor. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszony rövid köszöntője után avatóbeszédét Varga Mihály pénzügyminiszter mondta el. A főtér új ékességét, a kutat Szabó Imrefia Béla szobrászművész tervezte. A kivitelezés munkálatai Galambos Sándor fémöntőmester szentendrei és Molnár Sándor kőfaragómester pilisvörösvári műhelyében folytak. A fő motívumot – hármas halom a kettős kereszttel, a két szál virággal – a kút tetejére a város címeréről mintázta azalkotó. A tíz centiméter átmérőjű bronzplakettek körbe rendezett sorban torténelmunk nagyjait ábrázolják. A kifolyó felőli oldalon a millenniumra és a kereszténység 2000 esztendejére utaló, a magyar Szent Koronával ékes Boldogasszonyt ábrázoló plakett felett Szent István király, tőle jobbra haladva Zsigmond király, Báthory István, Pázmány Péter, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Zrínyi Ilona, Csokonai Vitéz Mihály, id. Bedekovich Lőrincz, Kőrösi Csoma Sándor, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Batthyány Lajos, Szent-Györgyi Albert képmásai láthatók.

A városháza felőli oldalon Jászfényszaru címere, felette kóríven , „Fényszarui szabad jászok” felirat olvasható. Alul szerepel a tervező és a kivitelező neve. Az alkotás arról is tudósít, hogy ezen a helyen volt a település első artézi kútja. A díszkút érzékeli az ivórész előtt álló személyt, s ekkor működésbe lép a kifolyó. A díszkutat Csőke Gyórgy helyettes esperes, plébános áldotta meg. A közös ima után Szabó Krisztina énekművész előadásában felcsendült az Ave Maria című csodálatos ária.

Ünepélyes külsőségek közepette 2002. május 1-jén avatták fel a Szabadság téren, a volt Leányiskola helyén a Tanítók emlékművét. Az emlékmű megvalósítását a FÉBE kezdeményezte, a tervezéssel és a kivitelezéssel Szabó Imrefia Béla szobrászművészt és Tóásó Tibor kőszobrászt bízta meg. Az ünnepséget Cserháti Ágnes, az MTV bemondója, a Jászfényszaruért Alapítvány kurátora vezette. Az ünnepi beszédet prof. dr. Dobák Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, a város díszpolgára tartotta. Tóth Tibor, a FÉBE elnöke ismertette az előkészítő munkát. A tanítók nevének felkutatását főként az egri érseki levéltárban végezte. A közel 300 év alatt több mint 300 tanító végzett nevelő-oktató munkát a településen. Közülük 104-en már nem élnek, az ő nevük került be a „halhatatlanok olvasókönyvébe”.

Az emlékmű költségét a Jászfényszaruért Alapítvány és közel 70 fő magán- és jogi személy adománya fedezte. A leleplezett emlékművet Csőke György helyettes esperes, Plébános áldotta meg, ezt koszorúzás követte. A műsorban közreműködött Jakus Tímea színművész, Harmath József, Bordásné Kovács Katalin versmondók és a Pedagógus énekkar. 2012. szeptember 1-jén bensőséges únnepség keretében az elmúlt tíz év alatt elhunyt 29 tanító nevével egészült ki , a halhatatlanok olvasókönyvébe” vésett nevek száma. A tanítókra volt tanítványok és kollégák emlékeztek: Sztolykov Erzsébet, Sándor Gyula, Berényi Ferenc, Tóth Györgyné, Virág István, Lovászné Török Magdolna, Menyhárt Antal, Rékasi Erzsébet, Tóth Tibor.
Az emlékmű kiegészítését, felújítását Szabó Imrefia Béla és Tóásó Tibor végezte, melynek költségét a FÉBE és a Jászfényszaruért Alapítvány biztosította.

Jászfényszaru önkormányzata 2004-ben döntött a Megbékélési emlékmű felállításáról. A Petőfi Sándor Művelődési Ház előtti volt szovjet emlékmű jelentős átalakításával elkészült alkotás mindazoknak emléket állít – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – akik katonaként Jászfényszaru közigazgatási területén haltak meg a II. világháború idején.

A megvalósítás költségét az önkormányzat és a Jászfényszaruért Alapítvány biztosította. A terveket és az emlékmű bronzplasztikáját Szabó Imrefia Béla szobrászművész készítette, a kivitelezés Tóásó Tibor kőszobrász munkája.

Az avatóünnepséget a II. világháború befejezésének 60. évfordulójához kapcsolódóan 2005. május 7-én tartották. Az ünnepség résztvevőit Lovászné Török Magdolna önkormányzati képviselő köszöntötte, majd Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester ismertette az emlékmű létesítésére hozott képviselő-testületi határozatot. Horváth Lajos főtanácsos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Katonai Hagyományőrző Iroda vezetője avatóbeszédében szólt a nemcsak Európát, de az egész világot lángba borító háború borzalmairól. Példaértékűnek nevezte az alkotás gondolatiságát, megvalósítását. Az emlékművet a leleplezés után Urbán Imre
ezredes, katolikus tábori esperes áldotta meg. A megemlékezők a kozös imádság után elhelyezték a kegyelet koszorúit. Az ünnepi műsorban közreműködött Csomor Csilla színművész és a Fortuna Együttes tagjai. Az avatási ünnepség az Európai Unió himnuszával zárult, melyet a Budapesti Helyőrségi Zenekar adott elő. A művelődési házban a Pető Zoltán által rendezett kiállítást – melyet az I. és II. világháborús jászsági és helyi tárgyakból, iratokból állított össze – Babucs Zoltán hadtörténész nyitotta meg.

2011-ben társadalmi kezdeményezésre az önkormányzat úgy döntött, hogy a trianoni békediktátum emlékére a 32-es főút körforgalma mellett emlékmű állíttassék. A tervek elkészítésére városunk díszpolgára, Szabó Imrefia Béla szobrászművész kapott megbízást. A kiválasztott végleges terv megvalósításában kozreműködött Tóásó Tibor kőszobrász, Galambos Sándor fémöntő mester, a talapzathoz felhasznált felsőtárkányi sziklát Urbán Miklós és Farkas János vállalkozók ajánlották fel.

Az emlékmű avatására 2012. június 1-jén kerult sor. Az ünnepségen Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester mondott köszöntőbeszédet, majd az emlékmű ünnepélyes leleplezését követően Szabó Imrefia Béla osztotta meg az alkotásával kapcsolatos gondolatait. Kiss Gábor plébános, érseki tanácsos az emlékművet megáldotta, majd a talapzatára a megemlékezés koszorúi, virágai kerültek. A rendezvényen közreműködött Berzéné Magyar Krisztina, Pető Lászlóné Sándor Katalin, a Fehér Akác Népdalkör és Pálházi Bence zenekara.

Az emlékműnél a trianoni tragédiát felidézve évente június 4-én, a nemzeti összetartozás napján koszorúzással emlékezik Jászfényszaru Város Önkormányzata.

A jászfényszarui római katolikus templom apszisa mögött Mindszenty József (1892-1975) bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása (1945-1974) születésének 120. évfordulója alkalmából 2012. október 30-án emlékművet avattak. Az avatást megelőzően a templomban szentmisét mutattak be az 1975-ben elhunyt hercegprímás emlékére. Az unnepségen részt vett Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság elnöke, Fukszberger Imre, az érsek szülőfalujának, Csehimindszentnek polgármestere, a Mindszenty Társaság tagja és az emlékkő felállítását kezdeményező Szabó Imrefia Béla szobrászművész, a Mindszenty Társaság tagja, Jászfényszaru díszpolgára.

Az ünnepséget Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester nyitotta meg. Mindszenty bíboros a 20. századi magyar történelem jelentős alakja, tevékenysége a század közepére tehető, boldoggá avatási ügye már elkezdődött. Életútját, munkásságát Lezsák Sándor foglalta össze. Az emlékmű a felsőtárkányi kőbányából származó durván faragott mészkőszikla, Urbán Miklós és Farkas János Jászapátin élő vállalkozók adománya.
A Mindszenty József arcképét ábrázoló bronzplakett alatt a felirat — Devictus vincit (Legyőzetve győz) – Tóásó Tibor kőszobrász keze munkája. Az emlékkövet Kiss Gábor plébános, érseki tanácsos megáldotta, majd a Mindszenty Társaság és a város önkormányzatának képviselői megkoszorúzták. Az ünnepség résztvevői egy-egy mécses meggyújtásával és elhelyezésével tisztelegtek a nemzet , fehér mártírja” emléke előtt.

Cigányzenész emlékparkot alakított ki Jászfényszaru önkormányzata a Vörösmarty, a Szegfű és a Búzavirág utcák által határolt területen A keleti városrészt érintő projekt keretében – a közösségi tér részeként – megvalósult emlékparkba került Szabó Imrefia Béla szobrászművész, Jászfényszaru díszpolgára által megálmodott és Tóásó Tibor kőszobrásszal közösen kivitelezett Cigányzenészek emlékműve.

Az alkotás 70 cm magas trapéz alakú talpazatán a hatalmas lapra vágott kőtömb a múltat idézi elénk, múltunk omladékát, egy lepusztuló házfal részletével és ezen egy ablakszemmel, melyen át megpillantható az elmúlt idők néhai öttagú cigányzenekara, a bronzba öntött brácsás, nagybőgős, cimbalmos, klarinétos és a prímás. A kompozíció alatt Juhász Gyula örokbecsű verssorai olvashatók.

Az országban is egyedülálló emlékmű avatására 2013. május 17-én kerúlt sor. Mezei Zsoltné és Matányiné Farkas Julianna köszontötte a meghívott vendégeket, köztük a világhírű Mága Zoltán hegedűművészt. A legidősebb jászfényszarui zenész, Rácz Adolf tárogatón játszott, majd Farkas Lajos saját versét adta elő Mága Zoltán megható köszöntő szavai után az elhunyt jászfényszarui muzsikusokra emlékezve a fiatal helyi zenészek és az idősebb generáció tagjai egyutt zenéltek. Az emlékművet a két alkotó, valamint Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, Mága Zoltán és Farkas Gyula helyi prímás leplezte le. Ezt követően Kiss Gábor érseki tanácsos, plébános megáldotta az alkotást. Radics Flórián kutatásai alapján Radics Ivett és Farkas Franciska olvasta fel az elhunyt és élő helyi cigányzenészek neveit.

Az avatást követően a templomban Mága Zoltán hegedűművész adott nagysikerű koncertet.

A FÉBE kezdeményezésére a Jászfényszaruért Alapítvány támogatásával és 83 magánszemély adományával a Peres-dűlő és a Csányra vezető dűlő kereszteződésénél, a volt kápolna helyén emlékhely létesült. A tanyán élt embereknek, az 1927-ben épült tudást, műveltséget adó Vasút-tanyai iskolának, az 1936-ban adakozásból megépült kápolnának közös emlékművet állítottak. Tóth Tibor FÉBE-elnök 2013. szeptember 28-án köszöntötte az avatóünnepségen megjelenteket. Az iskolában 1970-ig folyt oktatás. A 43 tanév alatt 19 tanító tanított e helyen, és 1000-nél is több tanuló végezte tanulmányait. Sztolykov Erzsébet, Mészáros Tivadar, Bodnár Klára tanítók, dr. Harangozó Imre, Szilágyi Jánosné, Gebura Istvánné, Demény Józsefné és Szlávik László volt diákok emlékeztek azitt eltöltött évekre.

Az emlékmű alapzatához a dolomit mészkő sziklatömböt a Jászapáti UR-FA Kft. adományozta, a tervet Szabó Imrefia Béla szobrászművész, Jászfényszaru díszpolgára készítette. A jura német mészkőből készült nyitott könyv kivitelezése és a feliratozás Tóásó Tibor kőszobrász munkája. Az emlékművet Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, dr. Voller Erika jegyző, Mészáros László, a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a FÉBE titkára, a visszaemlékező nyugalmazott tanítók, Csajkás Lajos, Cserháti Imre, Szabó Lajosné, Nagy Lajosné, Zsámboki Ferencné öregdiákok leplezték le. Kiss Gábor plébános, érseki tanácsos Sándorné Tóth Éva kántor közreműködésével megáldotta az emlékművet. A jelenlévők nevében a talapzatra Petőné Kapalyag Éva a tanyán élt elhunyt emberekre, hívőkre, az itt tanítókra, az ide járt diákokra emlékezve koszorút helyezett el.

A Szabadság és Árpád utak saroktelkén (Szabadsag út 79.), a Papkastély előkergében all az 56-os emlékmű Szabó Imrefia Béla szobrászművész és Tóáso Tibor köszobrász alkotása Forradalmi emlékművet 2016 október 21-én avatták Jászfényszarun az 1956-os forradalom es szabadsagharc hatvanadik évforduloja kapcsan Az avatóünnepségen Györmé dr. Czeglédi Márta emlékezett meg a hat évtizeddel ezelőtn eseményekről Az ünnepseget követően szentmiset mutattak be a római katolikus templomban, majd a Cantate Nobis Énekegyüttes adott műsort a Szent Erzsébet Közössegi Házban

Városunk egyedüli műemlékszobra, a Szent Család-szobor a róla elnevezett Szent Család téren, a templomkertben látható. A templom nyugati oldalán, a torony mellett található 4,5 méter magas vulkáni tufából faragott műalkotás három különálló részből áll: a talapzatból, az oszlopból és a szoborkompozícióból. Azálló téglatest talapzaton található a felirat. A talapzatra állított korinthoszi oszlop tetején láthatjuk a Szent Család szobrát.

Középen a gyermek Jézus Krisztus látható, aki szülei kezét fogja jobb oldalán Szűz Máriával, balján pedig Szent Józseffel. A Szent Család-szobrot a redemptus Szalmások közül Szalmás József 1769-ben állíttatta. A
műalkotás eredeti helye nem ismert, de 1903-ban a templom nyugati oldalának középtengelyén állott, mert vele átellenben a keleti oldalon szimmetrikusan állították fel a Szentháromság-szobrot. A mai helyére a nyolcvanas évek elején került.

A közel 250 év alatt a kőanyag sok helyen megsérült, a megkopott profilok letöredeztek. A műemlék restaurálására – Tóth Tibor kezdeményezésére – az egyházközség az önkormányzat közreműködésével eredményes LEADER pályázatot nyújtott be.

A munkát Egri Hunor és Konkoly György okleveles kőszobrász és restaurátor végezte. A szoborfigurákra pótolták és visszaillesztették az új horgonyból készült bearanyozott díszeket, így a személyek fejére egy-egy dicsfény, Szent József kezébe pedig a tisztaság szimbóluma, a liliom került. A szobrot eredeti anyagához hasonló kőszínű védőréteggel látták el, a feliratot szintén e szín sötétebb árnyalatával festették át. A felújítás 2012. augusztus 23-ára készült el. A felújított szoborról képeslap készült.

Ézsiás János és neje, Kiss Erzsébet 1903. november 8-án állíttatta fel a Szentháromság-szobrot a templomkertben, a mai Szent Család téren, a templom keleti oldalán, annak középtengelyében. A szobor Baly György Márk (1861-1919) kőfaragó és szobrászmester 1886-ban alapított jászberényi műhelyében készült. A szobrot a Mátrából származó riolittufából faragták ki. A háromlépcsős téglatest talapzaton korinthoszi jellegű oszlop áll.
Az oszlopfő tetején a Szentháromság alakjai láthatók. Baloldalt az Atya trónol, bal kezében a világot jelképező gömböt, jobb kezében díszes jogart tart. A feje mögött az Atyaistenre utaló háromszög látható. Az Atya jobbján a Fiú – Jézus Krisztus – ül, akinek jobb kezében kereszt, bal kezét pedig szívére helyezi. A fejénél díszesen faragott glória található. A két alak között a Szentlélek megszokott galamb formában, mógötte sugarasan szétáradó glória látszik.

Az alkotó a három alakot egy kőből faragta ki A közel száz év időjárásának viszontagságai a szobrot erősen megrongálták. Felújítását Főgler Kálmánné Kolozs Marcella (1920-2009), a FÉBE alapító tagja 1995-ben Török László
köfaragómesterrel végeztette el.

A főtéri építkezések keretében az önkormányzat a szobrot az úthoz közelebb – közel szimmetrikusan, a templom másik oldalán lévő Szent Család-szobornak megfelelően – helyeztette át és restauráltatta. A munka során sikerült pontosan helyreállítani a szobrot, a kő eredeti anyagához hasonló színű védőréteget kapott, a márványtáblák betűit újrafestették.

A munkát Egri Hunor és Konkoly György okleveles kőszobrász és restaurátor 2012. október 24-ére fejezte be.

Jánoska-szoborként említi a népnyelv a nagyon szép, késő barokk stílusú, évszám és szöveg nélküli, Lehel úton álló alkotást. Korábban a Jánoska-szobor a vízimalommal szemben, a Jáger-tanyánál állt. A Zagyva déli partjánál lévő vízimalomtól 1925-ben a zsámboki hídfőhöz vitték, és a Zagyva-part jobb oldalán helyezték el. Nem sokkal később a községháza udvarára, majd 1929-ben a jelenlegi helyére kerult. Ez a szobor egy viharban megsemmisult. Helyette Réz Dezső plébános kezdeményezésére állítottak új szobrot, melyet az idők folyamán egy vihar szintén megrongált, és a szobrot Langó János vette pártfogásába.

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete 1995. október 30-i közgyűlésén határozott, hogy felvállalja a vihar által ledöntött Nepomuki Szent János-szobor helyreállítását. Az 1996. augusztus 20-ára megjelent Szűcs Mihály könyvére előfizetők 50 Ft-tal járultak hozzá a szobor helyreállításához. Ezenkívül mintegy húsz személy támogatta pénzadományával a szobor helyreállítását. A további kiadásokat a FÉBE és a Jászfényszaruért Alapítvány fedezte, de a város onkormányzata is hozzájárult a felújításhoz.

A talapzatot Török László kőfaragómester készítette, a restaurálási munkát Szabó Imrefia Béla szobrászművész végezte. Kiss László általános iskolai művésztanár pedig átfestette a szobrot.

1996. október 27-én ünnepi szentmise volt a templomban Nepomuki Szent János tiszteletére. A szentmise után körmenet indult a szoborhoz, hogy megszenteljék és megáldják keresztény szokás szerint. A szertartás előtt fiatalok olvasták fel Nepomuki Szent János élettörténetét. Litkei Antal c. prépost, plébános Koltay József kántor közreműkodésével megáldotta a felújított szobrot.

* A második szobor felállításának feltételezett időpontja.

A település párt és állami testületei döntöttek egy Petőfi-szobor felállításáról. A szobor elkészítésére Zilahi Zoltán (Budapest, 1958-) szobrászművész – aki ötéves kora óta Jászfényszarun élt – kapott megbízást. A szobor elhelyezésére a Petőfi Sándor Művelődési Ház előtt álló parkban, a Szabadság út és a Fürst Sándor (ma Szent István) út kereszteződésének jobb oldalán jelölték ki a szobor helyét. A betontalapzatra kerúlt elhelyezésre a 2/3 nagyságú, bronzból készült, Petőfit ábrázoló szobor, melynek költségét a nagyközségi közös tanács fedezte. A talapzaton egy kokárda alatt olvasható: Petőfi / „Sors nyiss nekem tért…”

A szobor avatására 1987. március 14-én (szombat) 17 órakor, a polgári átalakulásunkat elindító forradalom évfordulójának előestéjén került sor. A nagyközség óvodása, iskolásai, fiatalok, dolgozók gyülekeztek a művelődési ház előtti téren, hogy részesei legyenek a Petőfi-szobor leleplezésének. A zászlók ünnepélyes bevonulása és a Fortuna Együttes irodalmi műsora után Kiss László tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket, párt- és tömegszervezetek képviselőit, a nagyközség lakótt. Szoboravató beszédet Vass Lajos, a megyei tanács vb. művelődési osztályának helyettes vezetője mondott. Méltatta március 15-e jelentőségét és Petőfi szerepét a forradalomban, majd leleplezte a szobrot. Az ünneplők előtt ott állt a költő bronzba öntött alakja, eskure emelt kézzel, átszellemült arccal. A szobor avatása után a párt- és tömegszervezetek, a tanács, az óvodák, az iskola, a munkahelyek képviselői koszorút helyeztek el a szobornál. A telepulés március 15-i ünnepsége koszorúzással egybekötve 1988-tól a Petőfi-szobornál történik.
A Petőfi park 2010. évi felújítása során a szobor méltó környezetet kapott.

A IV. Béla királyt ábrázoló mellszobor Jászfényszaru Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásával készült, és a , 20 éves a város” ünnepségsorozat keretében 2013. augusztus 19-én avatták fel. Jászfényszaru városa a király portrészobrával a jászok betelepítésére kívánt emlékezni, felhívva a figyelmet a jász-magyar együttélés értékeire, a Szent István-i intelem idegeneket befogadó bölcseletére. A jászokat és kunokat betelepítő, állandóan hadat viselő magyar király páncélba öltözötten jelenik meg. A másfélszeres életnagyságú bronz mellszobor második honalapítónkat különösebb királyi attribútumok nélkül, a maga emberi értékeinek felmutatásával jeleníti meg.

Vállán mustrával díszített palást, fején a művész által alkotott egyéni felfogású korona. A király arcvonása határozott, kemény, szuggesztív. A talapzat egymáshoz ragasztott gránithasábjai a befogadóra és befogadottra utalnak a különböző népek együttélésének szimbólumaként, kúlon kiemelve a jász-magyar identitás bronzba öntött tárgyi emlékét, a jászkürtöt. A szobrot a karcagi születésű és ott élő Gyórfi Sándor Munkácsi Mihály-, Mednyánszky-,
Szervátiusz-díjas és Érdemes Művész címmel kitüntetett szobrászművész tervezte és készítette. Az alkotás a Szent Család tér északkeleti sarkán, a Rimóczi-kastély frontális vonalában, az épülettől mintegy 10 méterre a kialakított parkban került elhelyezésre. Az avatóünnepségen Prókai Gábor művészettörténész beszélt a műalkotásról és alkotójáról.

A szobrot a város díszpolgárai, dr. Facskó István, dr. Kiss Zoltán, Szabó Imrefia Béla és Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester leplezte le, melyet Kiss Gábor érseki tanácsos, plébános áldott meg.

Jászfényszaru — 1879-ben egy — körorvossal és gyógyszertárral közegészségügyi székhely volt. A település lakóit 1946-tól már két orvos látta el a lakásukon kialakított rendelőben. 1965-ben a helyi ktsz építőipari részlege a Bajcsy-Zs út 7. szám alatt megépítette az Orvosi Rendelőt. Az Orion VII. számú gyáregysége és a tanács együttműködésével, dr. Lakatos Béla főorvos szakmai irányításával a Deák Ferenc téren elkezdődött a Központi
Orvosi Rendelő megépítése. Először a Deák Ferenc utcára néző épületrész készült el 1984 őszére, majd ezt követően a Kölcsey Ferenc útra merőlegesen épült meg a másik rész.

A korszerűen megépített és a kor színvonalának megfelelően felszerelt rendelőben 1987. április 3-án kezdődött meg a gyógyító-megelőző munka. Az épületben kapott helyet három körzeti orvos és két fogorvos, az anya- és csecsemőgondozó három védőnővel, majd 1992-től egy gyermekszakorvos. 1987-ben az épület avatására készült el Zilahi Zoltán (Budapest, 1956-) szobrászművész — aki ötéves korától diplomájának megszerzéséig Jászfényszarun élt — gipszből készült egész alakos Albert Bruce Sabin professzort ábrázoló szobra. Az alkotást a betegváróban helyezték el.

2015 november 19-én került sor a felújított Mindenszentek Plebánra es az újonnan épült Szent Erzsébet Közösségi Ház (Szentcsalád tér 2) ünnepélyes átadásara Jászfényszarun Dr Ternyák Csaba egni ersek Kiss Gábor esperesplébanossal, Györe dr Czegledi Márta polgarmesterrel es Pócs János országgyűlési képviselővel közösen vágta át a nemzeti színű szalagot

A szalag atvagasa után Lovaszne Török Magdolna a IV. Béla Katolikus Általános Iskola es Alapfoku Művészeti Iskola igazgatónője látta el a háztasszony feladatát, köszöntve az ott megjelent vendégeket. A szobor leleplezésben a készítő, az ersek atya, polgármester asszonyunk es Zsamboki Sándor segédkezett Iskolánk tanulói rózsákat helyeztek el a szobor előtt, ezáltal megemlékezve a rozsákrol híres szentünk előtt Ezt követően pár szóban az
épületegyüttes kivitelezője Peter Ferenc, Zsamboki Sandor Gamesz-vezető, és Gábor atya is bemutatta az épületet.

Közös ének és Farkas Sándor előadásában egy Reményik Sándor vers emelte ünnepsegünk színvonalát Az átadás végén lehetőség volt az épület bebarangolasara A Szent Erzsébet-szobor Szpisjak Pal szobrászművész  alkotása a Mindenszentek Plébánta es Szent Erzsébet Közössegi Ház aulajaban áll. Az Árpád-házi Szent Erzsébet életnagyságu mellszobranak anyaga fehér műkö, Mintázott és faragott eljarassal készült Az egyetemes es magyar szentünket a vele kapcsolatos „Rózsacsoda” pillanatában ábrázolja a szobor. Az egyik legszebb csodás történet az övé A szegényeknek vitte volna a kenyér adományokat amelyek rózsává változtak, mikor kérdőre vontak, hogy mut visz a köpenye alatt.

A szobor környezetét környékbeli hívek és FÉBE-tagok – önzetlen társadalmi munkában — Langó János önkormányzati képviselő és Jáger István FÉBE elnökségi tag irányítása mellett rendezték, és elkészítették a hozzá felvezető lépcsőt.

A kőkereszt felújításának költségét a Fényszaruiak Baráti Egyesülete és a Jászfényszaruért Alapítvány biztosította.

A felújított kereszt szentelésére 1998. november 22-én, a délelőtti szentmise után kerúlt sor, melyet Csőke György plébános végzett Koltay József kántor és Zsámboki Sándor harangozó, FÉBE-tagok közreműködésével.

A környékbeli hívek és érdeklődők nagy számban vettek részt a kereszt felújítása alkalmából szervezett ünnepségen.

Az 1793-ban felállított keresztet darabjaira kellett szedni, és az addigi helyétől mintegy 250 méterre, a Jászfényszarut Zsámbokkal összekötő 3106-os kövesút mellé, a volt homoktanyai iskolához (ma önkormányzati kozosségi ház) vezető földút kereszteződésének bal oldalához kerult kihelyezésre. A régi egyházi tárgyi emlék felújítását Török László vállalkozó kőfaragómester végezte el. Az áthelyezési és felújítási munkálatok 1999. november elején fejeződtek be.

A zsámboki kovesút és a földút kereszteződéséhez áthelyezett Zsámbok: keresztet 1999. november 21-én, Krisztus király vasárnapján, a szentmisét kovetően Csőke György helyettes esperes, plébános szentelte föl bensőséges ünnepség keretében, melynek során Koltay József kántor és Zsámboki Sándor harangozó, sekrestyés is közreműködött.

A jászfényszarui elöljáróság engedélyt kért a püspöktől a romos templom lebontására, mert a kövekre nagy szükség volt az új községháza építésénél. Az engedélyt megkapták, így a kápolnát lebontották. Az Árpád-kori falusi kőtemplom gótikus stílusban épült, szögletes apszissal, kb. 7 m széles és 12 m hosszú volt. Szép, faragott kövekből épült, kőfaragványokkal, freskókkal díszítették. Az építmény a tatárjárás idején elpusztult, sokáig romosan állott. Az itt talált lapos, széles téglák feltehetőn a helyreállítás idején kerültek ide. A templomon belül és kívül sírokat tártak fel. A keresztet minden bizonnyal a templom lebontását követően a szent hely megjelölésére állították.

* A kereszt felállításásának feltételezett időpontja.

A megújult keresztet – a Rózsa téri és az Ézsiás-kereszttel egy napon — 2001. május 13-án szentelte föl Csőke György helyettes esperes.

Kisfaludy Révész Imre jászberényi patikus állíttatta a keresztet. Révész Imre gyógyszertára Jászberényben a főtéren, a volt Pesti Csemege üzlet helyén állt. A kereszt eredetileg a Sóstót és a Berényi út kereszteződésében állt több mint ötven évig. A Hatvan-Szolnok közötti 32-es főút építése miatt 1965 környékén áthelyezték aberényi és ágói útelágazástól kb. 120 méterre Pusztamonostor felé, az út bal oldalára, azerdő szélére. A kereszt talapzatán lévő márványtáblán olvasható: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA RÉVÉSZ IMRE ÉS NEJE HUBA MARGIT 1904”

A felújítás koltségét a jászfényszarui egyházközség a hívek adományából fedezte. Krisztus király ünnepén, 2003. november 23-án az Öregszőlői kereszt felszentelése után a személygépkocsik karaványa a Patikuskereszthez vezetett, ahová a pusztamonostori hívek közül is többen eljottek.

Itt mintegy 150 ember jelenlétében Csőke György helyettes esperes, plébános felszentelte a felújított keresztet.

Ima és ének szállt az őszi ködben az ég felé, amíg a koszorút a feszületre helyezték, és a jelenlévők meggyújtott gyertyáikat elhelyezték a kereszt talapzatához.

József Attila és a Szabadság út jobb sarkának telkén állott egykoron Koncz Péter községi irodatiszt és felesége, Kivés Eleonóra háza, melynek kertjében egy kőkereszt állt. A keresztet 1905-ben Ézsiás Anna állíttatta. Felirata:  „DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS ISTEN DICSŐSÉGÉRE” A Nagyiskolát a József Attila útra merőlegesen építették meg, így az előkészítés során 1968-ban a kereszt a mai helyére, az akkori családiház-tulajdonos Bordás Ferenc – Szabadság út 65. szám – kertjébe került. A kereszt környezetének rendben tartását a családi ház mindenkori tulajdonosa tiszteletre méltóan végzi.
* A kereszt mai helyére kerülésének időpontja.

A tér környékén élő római katolikus vallású hívek az 1990-es évek vége felé közadakozást kezdeményeztek egy új kereszt felállítására. A kezdeményezés eredménnyel járt, és a tervezett kereszt felállításához szükséges anyagköltség ára összegyűlt. A keresztfát Kurucz Sándor asztalosmester készítette. A keresztfán lévő korpusz Szilágyi Dezső fafaragó népi iparművész alkotása. A területrendezési, parkosítási munkákat és a kereszt felállítását a hívek felajánlásként, térítés nélkül végezték el. A kereszt felállítása és kornyékének kialakítása 2001 májusára elkészült.

A felállított új kereszt megáldására 2001. május 13-án került sor Csőke György helyettes esperes, plébános, dr. Kocsisné Horti Monika és Sándorné Tóth Éva kántorok közreműködésével, a hívek közös imájával. A felállítástól eltelt 13 év szukségessé tette a kereszt és a kerítés átfestését, környezetének felújítását. 2014 húsvétjára megújult a Rózsa téri kereszt, mely munkálatokban legtöbbet Csámpainé Farkas Csilla, Csámpai Tamás, Jenes István, Kolozs Istvánné, Mezei Tamás és családja, valamint Szénási Miklós vett részt.

Zsámboki Lászlóné bejelentette, hogy a Jászfényszaruért Alapítvány a redemptio emlékére Szeleczki Lajos által készített réz domborművet adományoz az iskolának, amely a szabad jászok kerületi címerét ábrázolja. Mészáros László, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a tavasszal létrehozott alapítvány első adománya nem kerülhetett volna méltóbb helyre, mint az iskolába. Nagy Sándor végzős diák társai nevében köszönte meg az alkotónak a munkáját, az alapítványnak az adományt.

A program a művelődési házban a jászok és a Jászság története témakörben 14 ötfős csapat vetélkedésével folytatódott. A 11 fordulóból álló verseny során a tanulók sokoldalú felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Az első helyezést és az egynapos jászsági kirándulást a 7. a osztály csapata: Győri Boglárka, Koós Kitti, Mészáros Zsuzsanna, Pető Zoltán és Török Gábor érdemelte ki.

A leleplezett domborművet az alkotó mutatta be. A mű fő alakjai Mária a gyermek Jézussal és Szent István király, aki feléjuk nyújtja az országalmát, baljával egy szönyegként elterülő térképre, hazánkra mutatva. A nevezetes országfelajánlás pillanata ez. Egy szalagon olvasható: „Magyarország királynője könyörögj érettúnk!” A dombormű felső íve alatt a magyarság ősi szent madara, a turulmadár gyermekervel, lent a magyar és a pápai címer rajzolata látható.

Hogy mikor és miért jött létre ez az alkotás, arról a verzál betűkkel szépen megmunkált felirat tájékoztat. A domborműnek Tőásó Tibor kőszobrász készített stílusos márványkeretet. A püspök Csőke György helyettes esperes, plébánossal megáldotta a műalkotást.

A herceg Szent István király fia volt, nevelője Szent Gellért püspök. A róla szóló legenda szerint egy látomás hatására szüzességi fogadalmat tett, amelyet – bár megházasodott – 1031-ben bekövetkezett haláláig megtartott. Édesapjával és nevelőjével együtt avatták szentté 1083-ban. Azóta példaképe a magyar ifjúságnak. A képzőművészetben hercegi koronával, karddal, kezében a szüzességre utaló liliommal ábrázolják.

A herceg ezen attribútumokkal szerepel szülei társaságában az alkotáson, melyen az atyai intelmek egyik mondata 15 olvasható: , Ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is?

A domborművet 2007. október 21-én Csőke György esperes, plébános ünnepi szentmisén áldotta meg. Avatóbeszédében Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke Szent Imre hercegre, a magyar szent családra és az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezett. Az ünnepi alkalomból megszólalt a felújított orgona hangja is.

A Kapcsolatok Napja keretében 2008. október 25-én 15 órakor a Városháza előtt tartott ünnepségen a FÉBE kezdeményezésére – a FÉBE és a Jászfényszaruért Alapítvány anyagi támogatásával – a városháza belső lépcsőfordulójának falára egy bronz domborművet helyeztek el. Az ünnepséget Lovászné Török Magdolna önkormányzati képviselő, a FÉBE titkárhelyettese vezette. Hortiné dr. Bathó Edit etnográfus, a Jász Múzeum igazgatója tartott avatóbeszédet. A jelenlévők olyan ünnepre gyűltek össze, amikor egy nagy múltú város neve első említésének 575. évfordulójára emlékezik, melynek emléket állítanak. A márványalapra – Tóásó Tibor kőszobrász munkája – helyezett bronz dombormű Szabó Imrefia Béla szobrászművésznek, a város díszpolgárának alkotása.

Jászfényszaru történelmének fontos eseményei jelennek meg a szétnyíló pergamen lapjain: a középkori alapokra épült templom, Bedekovich Lőrinc két becses térképrészlete, a település külterületi és belső utcahálózatának rajza, valamint egy pár, gyönyörű jász viseletben. Látjuk a város címerét, a település nevének első írott és mostani alakját, majd két évszámot, amely keretbe foglalja Jászfényszaru gazdag történetének 575 évét.

Bordásné Kovács Katalin az Ördögárok című mondát – Kiss József tanár, helytörténeti kutató gyűjtése alapján – adta elő. Szabó Krisztina énekművész a Honfoglalás című dalt énekelte, amikor Tóth Tibor, a FÉBE elnöke és Mészáros László, a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriumának elnöke leleplezte a bronz domborművet.

A két szervezet nevében Tóth Tibor adta át a Jászfényszaru lakosságát képviselő Győriné dr. Czeglédi Márta polgármesternek az alkotást.

Jászfényszaru városházának megszépult díszterme keleti falán látható az Időszalag falikép. Az otvöszománc falikép bal szélén a honfoglalás, középen a Lehel-mítosz jelenete, míg jobb szélén a redemptio, azaz a jászok és kunok önmegváltása, valamint a jász települések zászlói láthatók. Az alkotást balról jobbra középtájon időszalag szeli át, melynek kockáin jelennek meg a magyar történelem fontos személyei és korszakai. Az időszalag Attila hun uralkodóval kezdődik, utána Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II András, IV. Béla, Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia következnek, majd Kossuth Lajos és az 1848-as forradalom, míg végül a sort Deák Ferenc zárja a kiegyezéssel.

Középen a Lehel-kurt szalagmotívumai, tarsolylemez és korabeli karcolt jelek láthatók. Fent kozépen a Szent Korona, mint egy szem óvja a magyarság történetét. Az alkotó Sisa József, a Jászságért díjjal is kitüntetett ötvös, iparművész. A három hónapos előkészítő, tervezési szakaszt nyolc hónapos kivitelezés követte. A művész által megtervezett Időszalag című ötvoszománc falikép elkészítésében kozreműködtek fiai: Sisa Balázs iparművész
és Sisa Bence ötvos.

Az új képzőművészeti alkotás október 23-án került felavatásra. Sisa József jászberényi művésztelepén készült ötvoszománc faliképet Feledy Balázs művészetkritikus mutatta be a jelenlévőknek. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyenfajta osszetett, többszöri égetéssel készült, 9 m2 nagyságú, háromdimenziós rekeszzománc kép nemhogy Magyarországon, de az egész világon ritka. A pohárkószöntő során dr. Lakatos Béla, városunk díszpolgára Bach Máté Passiójának emelkedettségével jellemezte az alkotást.

2015. november 19-én került sor a felújított Mindenszentek Plébánia és az újonnan épült Szent Erzsébet Közösségi Ház (Szentcsalád tér 12.) ünnepélyes átadására Jászfényszarun. Dr. Ternyák Csaba egri érsek Kiss Gábor esperesplébánossal, Győriné dr. Czeglédi Márta polgármesterrel és Pócs János országgyűlési képviselővel közösen vágta át a nemzeti színű szalagot, és leplezte le az új épület falán elhelyezett domborművet. A fogadás után az Érsek úr megáldotta a nemrégiben átadott Gondozási Központot, és a jó Isten oltalmában ajánlotta az ott lakó kis közösséget és dolgozóit. Az ünnepségen köszöntőt mondott Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszony.

Pócs János országgyűlési képviselő. Szekeres Pál miniszteri biztos. Dr. Ternyák Csaba egri érsek pedig megáldotta az épületet. Szpisják Pál szobrászművész alkotása az újépület főbejáratától jobbra a homlokzaton került
elhelyezésre. Az 1915-ös ún. Angyalos Magyar Középcímer megjelenésének 100. évfordulójára készült. A címer a Szent Korona népeit jelképezi a Kárpát-medencében. Anyaga sóskúti mészkő és samottos kerámia. Mérete 71.5 cm X 57 cm.

A súlypontban három nagy törtenelmi esemeny tűnik fel IV. Bela kiraly életéből. A bal oldali oszlopon a kiraly uralkodasanak korat esemenyet tűnnek fel. A nagy képen IV Béla 1236-ban fővarosa előtt fogadja az öshazaban maradt magyarokat felkereső Juhanus barátot, aki nemcsak a leszakadt rokonokról, hanem a fenyegető mongol hódítókról is beszámolt Erre utal a kep felet közepkoni krónikabol vett rajz, ami a Mongol csapatok betörését ábrázolja, alatta pedig a Verecket-hágó jelenik meg a király címerével együtt. A középső oszlop az 1241-42-es tatárjáras esemenyeit mutatja be. A felső képen a tatárokként is emlegetett mongol katonák hatalmas serege látszik. A középső nagy képen a muhi csatara utalva a mongol lovasíjasz es a magyar lovag látható egymással szemben, mig a háttérben gomolygó füst utal a hatalmas pusztítasokra.

Az alsó kepen pedig a muhi csata emlekhelyenek mat látkepe tűnik fel. A Jobb oldal oszlop a pusztítást követő ugjáépítésről szól. Legfelül megjelenik IV. Béla mellett Szent Margit alakja, ugyanis az uralkodó és felesége, Mána királyné a tatárjárás szorongatott helyzetében ígéretet tettek Istennek, ha megmenekül az ország, akkor születendő gyermeküket apácanak adják. Így is történt, és a szent életű királylány a később róla elnevezett Margit-szigeten (ma Budapest része) élt domonkos apácaként, erre utal az also kép a Margit-sziget man látképével. A jobb alsó sarokban pedig Jászfenyszaru város címere is feltűnik, A középső nagy kép az ország újranépesítését jelképezi, hiszen a király előrt hódol egy keleties öltözetű férfi. Ugyanis a mongol pusztítas után visszatelepedtek a kunok az országba, és feltehetően már kisebb számban jászok is érkezhettek, akiktől az uralkodó az ország védelmezését kérte.

Dr. Farkas Kristóf Vince

Szűcs Mihály Jászfényszarun 1823. szeptember 29-én született, a család hatodik gyermekeként. 1845. január 20-án feleségül vette Berze Teréziát, aki 1827. augusztus 7-én látta meg a napvilágot. Házasságukból két gyermek született, Imre 1852-ben, István 1855-ben. Imre elsőéves gimnáziumi tanulóként 1862-ben, István testvéröccse ügyvédjelöltként 1879-ben 24 évesen, Szűcs Mihály 1903. december 29-én 81 évesen, Berze Terézia 1913. június 26-án 86 évesen hunyt el. Szűcs Mihály, a település főbírája nagy formátumú, világot látott közéleti személyiség volt.

1892-ben adta ki Szűcs Mihály Életleírása és több utazásai és kalandjainak gyűjteménye című könyvét, mely Jászfényszaruról nyomtatásban először megjelent kiadvány. A könyvet hasonmás kiadásban a honfoglalás 1100. évfordulójára a FÉBE 1996. augusztus 20-ára jelentette meg. A díszkiadásban megjelent könyv kutatási adatokkal és fotókkal is kiegészült.

Az emléktábla a házaspár által építtetett kápolna falán található. A házaspárt és két gyermekük földi maradványait a kápolna alatti kriptában helyezték örök nyugalomra. A kriptát és a kápolna északi oldalának falán elhelyezett márványtáblát a FÉBE a könyvkiadás kapcsán felújíttatta, illetve a tábla betűit újraaranyoztatta. A felújított emléktáblát 1996. augusztus 20-án a kápolnában a Szűcs család emlékére tartott szentmisét követően Litkei Antal címzetes prépost, nyugalmazott plébános áldotta meg. Tóth Tibor az unnepségen méltatta a főbíró munkásságát, majd az önkormányzat, a FÉBE, a huszárbandérium koszorúit, valamint az oldalági hozzátartozók virágait
helyezték el a cserkészek a felújított márványtáblánál.

* Az emléktábla állításának feltételezett időpontja.

A FÉBE kezdeményezésére 2002. szeptember 27-én megemlékezést tartottak Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. Az 1848-as emléktáblánál Kotánné Kovács Tímea méltatta a jeles történelmi személyiség szerepét, cselekedeteit, majd két huszár a márványtáblánál koszorút helyezett el.

Gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére 2007. február 9-én a FÉBE szervezésében megemlékezést tartottak. A városháza falán lévő emléktábla megkoszorúzását követően az emeleti tanácsteremben Kotánné Kovács Tímea tanár emlékezett a tragikus sorsú miniszterelnökre. Batthyány az 1849. október 6-ai kötél általi megszégyenítő kivégzést csak úgy tudta elkerülni, hogy sikertelen öngyilkossági kísérlete során sebet ejtett nyakán, ezért Haynau az ítéletet „por és golyó” általi halálra módosította. Kivégzésekor az utolsó mondata: „Éljen a haza!”

Az ünnepélyes névadásra, emléktábla-avatásra 1994. október 8-án került sor. Kiss József munkásságát prof. dr. Szabó László egyetemi tanár, a néprajzi tudományok kandidátusa méltatta. A pályatárs és barát Lantos Péter tanár az életútját mutatta be. Polgári családban, Kiss Józsefés Cserháti Ilona szulők gyermekeként született. Az elemi után a polgári iskolát Hatvanban végezte, Jászberényben tanítói képesítést, 1962-ben Egerben földrajz-biológia szakos tanári diplomát szerzett. 1957 márciusától családjával hazaköltözött, és a helyi iskolában helyezkedett el. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt vezetett honismereti szakkört. Szabadidejének nagy részét levéltári kutatásra, idősebb emberekkel folytatott beszélgetésekre fordította. Számtalan tanulmányt, dolgozatot, pályamunkát írt, életében egy könyve is megjelent. Gyűjtötte és gyűjtette a településen fellelhető írott és íratlan emlékeket, melyekből 1968-ban az ótanácsháza földszinti négy helyiségében gazdag kiállítás nyílt.

A rendőrőrs tanácsházára történő elhelyezése miatt öt év után a kiállítás megszűnt, az anyag jelentős részét elszállították Jászberénybe. Mintegy 10 évvel később, 1984 novemberében megnyílt az újonnan gyűjtött anyagokkal berendezett gyűjtemény. 1983-ban a Községeinkért díjat, majd 1993-ban posztumuszként megkapta Jászfényszaru legmagasabb elismerését, a Jászfényszaruért emlékérmet. Az FÉBE által állított emléktáblát Lantos Péter leplezte le.

Dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő, államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta, szinte párhuzam vonható a redemptiót követő időszak és a jelen önkormányzati rendszer között. A jászkun települések lakói nem gondolkoztak rosszul 250 évvel ezelőtt sem, amikor hittek saját erejükben, anyagi áldozatot is vállalva irányították saját sorsukat. A Jászság jó néhány településén most is ezt teszik, Jászfényszarun is komoly anyagi áldozatot vállalnak sorsuk, környezetük jobbítása érdekében, amelynek megis van a látszata. Vigyáznunk kell hát, hogy az önkormányzatisággal megszerzett önállóságot ne veszítsük el. Az emléktábla leleplezése után a Szózat hangzott el Erdei Gábor előadásában. Az óvárosháza falára kerult a fehér márványtábla, melybe Török László köfaragómester Vörösmarty Mihály örökérvényű gondolatát véste:  „A MULTAD TISZTELD / S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ!”

Az ünnepség a városháza dísztermében folytatódott, ahol Penczner Pál Amerikában élő jászfényszarui származású festőművész a városnak adományozott eredeti és másolati képei kerültek kiállításra. Ugyanitt volt látható a FÉBE Képzőművészeti napokon résztvevő művészek munkáiból összeállított tárlat is.

Városunkban 1996. augusztus 19-én hálaadó istentisztelettel kezdődött a millecentenáriumi ünnepség. Csőke György plébános úr szónoklatában a bibliai, a történelmi és a mindennapi életből vett példákkal késztette elgondolkodásra az ünnepi szentmisén résztvevőket. A honfoglalás nem csak akkor történt meg, amikor őseink először léptek erre a földre. Megtörtént az folyamatosan a magyar hősök és szentek – az ismertek és névtelenek – áldozataiban. Isten, hit, kultúra, magyarság, haza – a fogalmak összetartoznak.

A szentmisét követően Nagy István mondott verset a templom előtt.

A polgármester asszony rövid avatóbeszédében elmondta, büszkeség és öröm tölti el, mert Jászfényszaru minden lakosa, társadalmi és kulturális szervezetei, önkormányzata és egyháza szeretettel készült erre a napra. Ünnepeljük a honfoglalást őseink tiszteletével, és hittel tekintsünk a jövőbe!

A település legrégebbi és műemlék épületére, a templom falára, a bejárattól balra helyezték el a Török László helyi kőfaragó mester által fehérmárványból készített Millecentenáriumi emléktáblát. A történelmi eseményt hirdető táblát Jászfényszaru Város Önkormányzata nevében Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester és Mészáros László jegyző leplezte le.

A leleplezés alatt a Fényszaruiak Baráti Egyesülete keretében működő Szűcs Mihály Huszárbandérium tagjai tisztelegtek a tábla előtt.

A millecentenáriumi márványtáblát Csőke Gyórgy plébános megáldotta, majd Koltay József kántor úr vezetésével az avatóünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.

A végleges nyomvonal Boldog és Jászfényszaru belterületét elkerülve Pusztamonostort érintve épült meg. A Hatvan-Szolnok közötti vasútvonalat 1873. március 10-én adták át a forgalomnak.
A vasútállomás jelenleg is álló épulete egy szolgálati lakással együtt 1903-ban épült. A vasúti teherszállítást elősegítve később raktárépulet, vasúti hídmérleg, állatfelhajtó létesült.

Napra pontosan 125 évvel később a jászfényszarui vasútállomásra egy 20. század elején üzembe helyezett gőzmozdony gördült be korabeli kocsikkal. Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru város polgármester asszonya fogadta a gőzössel érkezett Horváth Lajost, a Vasúti Közlekedési Főosztály vezetőjét és kíséretét. A Magyar Államvasutak Rt. Budapesti Területi Igazgatósága és Jászfényszaru Város Önkormányzata képviselői a Hatvan-Szolnok vasútvonal megnyitásának 125. évfordulójára emlékezve leleplezték az állomás épületének északi falán, a forgalmi iroda bejáratától jobbra elhelyezett emléktáblát. Az eseményt követően a lokomotív továbbpöfögött Hatvan irányába, hogy ott is elhelyezzék az emlékezés tábláját.

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete millenniumi programja keretében 2001. október 21-én az Alfaipari Rt. jászfényszarui üzemének homlokzati falán, a Dózsa György u. 13. szám alatt két orvos emléktábláját avatta fel. Az ünnepségen Jakus Tímea színművész Zsámboki László versét tolmácsolta, majd a megjelenteket Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester köszöntötte. Az Erdélyből származó dr. Hortáver József 40 évig, az első helyi születésű orvos, dr. Sándor Imre 17 éven át dolgozott a településen.

Az ő gyógyító munkájuknak állít örök emléket a fekete márványtábla. Az orvosok bronz portrédomborművét Szabó Imrefia Béla szobrászművész felajánlásként készítette, a feliratozott márványtábla Török László kőfaragó mester munkája. Dr. Hortáver József községi orvos munkásságát utóda, dr. Lakatos Béla nyugalmazott főorvos méltatta. Dr. Sándor Imre orvos tevékenységére dr. Kiss Ferenc ny. megyei laboratóriumi szakfőorvos emlékezett. A méltatásokat követően az emléktáblát két huszárbandériumi tag díszelgése mellett dr. Rimóczy István osztályvezető főorvos, dr. Tóth Katalin gyermekszakorvos, dr. Tóth Tamás orvos és Kui Róbert orvostanhallgató leplezte le. Az emléktáblát Csőke György helyettes esperes, plébános megáldotta, majd Jászfényszaru Város Önkormányzata és a FÉBE képviselői, a Hortáver és a Sándor család tagjai, elszármazott és helyi orvosok megkoszorúzták. Az emléktábla költségét húsz magán- és jogi személy adománya fedezte.

2010. évben dr. Sándor Imre születésének centenáriuma, 2011. évben dr. Hortáver József születésének 125. évfordulója alkalmából a FÉBE megemlékezést és koszorúzási ünnepséget szervezett.

A kántori munka mellett polgári foglalkozásként főkönyvelői munkakört látott el. A település kulturális, társadalmi életében feleségével együtt aktívan tevékenykedett. Tagja volt a Fényszaruiak Baráti Egyesületének. Az önkormányzat 1995-ben Jászfényszaruért emlékérmet adományozott számára. 90. születésnapja alkalmából 2001. szeptember 2-án a városháza dísztermében az önkormányzat és a FÉBE köszöntötte. Tóth Tibor egyesületi elnök a millenniumi Szent István-érem ezüst változatát adta át az ünnepeltnek. 2003. augusztus 30-án az egyesület történetében elsőként a közgyűlés a legmagasabb elismeréssel, az Örökös Egyesületi „Tag” címmel tüntette ki.

2006. szeptember 18-án tisztelői a r. k. templomban ravatalánál búcsúztak tőle. Koltay József hamvait Budapesten, a Szent Gellért-templom urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra. Emléke velünk él, példa volt számunkra szerénysége, közvetlensége, az emberek iránti szeretete, tisztelete.

A Szent Imre temetői kápolna déli falán 2006 októberétől emléktábla hirdeti néhai Koltai József kántori tevékenységét.

Születésének centenáriuma napján, 2011. szeptember 4-én a Szent Imre temetői kápolna falán lévő emléktáblájánál a Fényszaruiak Baráti Egyesülete bensőséges ünnepséget szervezett. Az emlékbeszédek elhangzása után emléktáblájához koszorúkat helyeztek el.

A márványtáblát a család részéről Litkei Ferenc, illetve Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, Zsámboki Sándor egyháztestületi tag, Tóth Tibor, a FÉBE elnöke és Mészáros László, a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriumának elnöke leplezte le.

A márványtáblán látható bronzból készült portrédomborművet Szabó Imrefia Béla szobrászművész, a város díszpolgára felajánlásként készítette. Az egyéb munkálatokat Tóásó Tibor kőszobrász végezte. Kiss Gábor plébános, érseki tanácsos az emléktáblát megáldotta, majd a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit és a hála virágait. A FÉBE az avatás alkalmából emléklapot adott ki.

Az egykor itt tanító Kohári András és Varga Jánosné Varga Mária nyugalmazott tanítók emlékeztek az iskolában eltöltött évekre, diákokra és a már elhunyt 13 tanítóra. A homoktanyai diákok közül Kónyáné Kolozs Katalin, Győri Gábor, Nagy Károlyné Rékasi Erzsébet idézte fel és osztotta meg a jelenlévőkkel iskolai emlékeit. Tóth Julianna 8. osztályos tanuló éneke, Bordásné Kovács Katalin, a Fortuna Együttes tagja által elszavalt vers és Szabó Krisztina énekművész előadása emelte a rendezvény színvonalát.

Az egész napos váltott tanítás megszüntetése érdekében megépult és fennmaradt iskola falán Tóásó Tibor kőszobrász által készített emléktábla hirdeti az épulet eredeti funkcióját, emlékeztetve a tanítókra és sok száz diákra. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, dr. Voller Erika jegyző, Mészáros László, a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a FÉBE titkára, illetve visszaemlékező tanítók és öregdiákok leplezték le, majd az egyházkozség plébánosa, Kiss Gábor érseki tanácsos Zsámboki Sándor nyugalmazott harangozó és sekrestyés közreműködésével megáldotta az emléktáblát.

Győri Gábor a jelenlévők nevében a már elhunyt itt tanítók és itt tanult diákok tiszteletére elhelyezte az emlékezet és köszönet koszorúját. A költségeket a FÉBE az öregdiákok és tanítók adományaiból fedezte.

Bensőséges, méltóságteljes ünnepség keretében nagy érdeklődés mellett 2016. december 3-án felavatásra kertült az Igazgatók Táblája a Nagyiskola emeleti előterében. A FÉBE kezdeményezéséhez, illetve annak anyagi megvalósításához Jászfényszaru Város Önkormányzata, a Jászfényszaru az Oktatásért Alapítvány és a Jászfényszaruért Alapítvány csatlakozott.