ZAGYVA ÉS GALGA – 20-25 ezer év*
| Jászfényszaru a Jászság északnyugati szélén Pest és Heves megyével határosan a Zagyva és a Galga torkolata fölött 2 km-re a bal parton terül el. Jászfényszaru története a hazánkba betelepített jászok történelmének egy része. IV. Béla király telepítette le a jászokat a lakosság nélkulivé vált Zagyva folyó völgyébe. A török dúlás következtében a község elpusztult. A lakosság töredéke a Zagyva-Galga mocsaraiban húzódott meg, a zömuk azonban északra, Palócföldre, Fülek kornyékére menekült el. A török uralomtól 1690-ben szabadult meg a község.
A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, a Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. Hossza a forrástól a torkolatig: 179 km. A Zagyva folyót szabályozás során gátak közé szorították, a Zagyva-partot az 1920-as évek elején építették. A Zagyván Jászfényszarunál Bedekovich Lőrinc 1781-es térképe már vízimalmot jelez, amely az 1800-as évek végéig működött. A Galga a Zagyva jobb oldali mellékfolyója, Becske kozség határában ered, és Jászfényszarunál ömlik a Zagyvába. Hossza: 58 km. A Galga vize egykor éppen úgy széjjelterult Jászfényszaru határában, mint a Zagyva. Mederbe terelése a Zagyváéhoz hasonló időszakban tortént. A Galga aközségtől délre, a Tamusok hídja fölött omlik a Zagyvába. A torkolatot mindig a mellékfolyóról nevezik el. A folyók évszakonként változó, gazdag élővilágnak adnak helyet. A környezetükben lévő erdőben sok madárfaj megtalálható, így az erdei pinty, zöldike, fülemüle. Megfelelő vízálláskor piros lábú cankók és nagy godák fészkelnek. Virágzó sárga nőszirmok, réti füzények és mocsári *Kialakulásának feltételezett ideje (20-25 ezer évvel ezelőtt, a pleisztocén végén). |
ÖREGERDŐ – 18. század*
| Az Öregerdő vagy Makkoserdő a Zsámbok felé haladó út mellett a Zagyva hídon túl, a hídtól mintegy 1000 m-re, a kövesúttól 250 m-re jobb oldalon helyezkedik el. A Sárkánygödörtől a ,csőszgunyhóig” terjedő erdőrész volt. A Makkoserdő nevet a tölgyfa makkterméséről kapta. A faállomány jó részét tölgy és bükk alkotja. Az Öregerdő Csörsz-árok felé eső részében a tölgy az uralkodó fafajta, főleg mocsártölgy vagy kocsányos tölgy található. A II. világháború alatt sok fát kivágtak. Az erdő faállományában az új telepítésű részeken sok az akác A Madách Imre út és az Attila út találkozásánál, Dányi János házánál gyaloghíd épült a Zagyván A két szál padlóból álló, korláttal ellátott erdei kishídon lehetett a legrövidebb úton és leggyorsabban az Öregerdőt elérni. A hidat a 19. század hatvanas éveiben építették, és közzel száz évig állt.
A 20. században az 1980-as évekig felnőttek, de elsősorban iskolás gyermekek, fiatalok kedvenc kirándulóhelye volt. Tanévenként a madarak és fák napja és egyéb közösségi rendezvények helyszínéül szolgált. Az Öregerdő Zagyva felőli oldalán lévő rét megfelelő helyet biztosított labdajátékoknak. A rendszerváltozást követően kárpótlásként magántulajdonba került, Jászfényszaru Város Önkormányzata 2012. november 28-án a 28 ha 7.078 m? alapterületű 264,09 AK értékű erdőterületet megvásárolta. Az Öregerdő a Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe, célja az euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek élőhely típusának és a szarvasbogárnak a védelme. * A fák ültetésének feltételezett ideje. |
HORGÁSZTAVAK- 1975
|
Két helyi termelőszövetkezet mezőgazdasági tevékenysége kiegészítése érdekében sóderkitermelés céljából kutatófúrásokat végzett. A Béke Mgtsz a Szappancsík területen, a Lehelkurt termelőszövetkezet a Zagyva-hídon áthaladva a Zsámbokra vezető út bal oldalán talált kitermelésre alkalmas részt. A bányanyitás engedélyét megkapták, és 1969-ben elkezdődtek a kitermelési munkálatok. A Szappancsík után a Szőlők aljai részen folytatódott a kitermelés Az ún. Kalapgyári-tó három kitermelő részből alakult ki, a Zagyván túli Lehel-tó a negyedik kitermelő terület volt. A sóderkitermelés a 70-es évek végén befejeződött, elfogyott a kitermelésre engedélyezett terület, mélyebbről pedig nem volt gazdaságos a kiemelés. A téeszek a meddő depót rendezték, és elvégezték a tavak környezetének fásítását. Az így kialakult tavak alkalmassá váltak haltelepítésre, horgászásra. Ezen tevékenységre alakult meg 1975-ben a Béke Horgászegyesület. A rendszerváltást követően atavak vízfelülete önkormányzati tulajdonba került. A horgászegyesület hosszú távú együttműködési szerződés keretében bérli a területet, cserében rendben tartja, gondozza a tavak környezetét. Évente augusztus elején országos, nyílt, 12 órás éjszakai horgászversenyt rendeznek, melynek tétje, hogy ki fogja ki súlyban a legtöbb halat. Az egyesület 300 tagjának május elején helyi horgászversenyt szerveznek, valamint november közepén megtartják a hagyományos horgászbált. A 14,6 ha vízfelületű tavakban évente három alkalommal történik haltelepítés. A horgászok csukát, süllőt, harcsát, busát, amurt, keszeget, kárászt és pontyot foghatnak ki. Szatmári István, az egyesület tagja 2012-ben 75,5 kg súlyú kapitális harcsát fogott. |
SZENT CSALÁD TÉRI PARK – 18. század*
| A Szent Család téri templomkert a település legrégebbi parkja. A városközpont megújítása keretében a park átépítését a budapesti ZÖFE Kft. végezte. A parkra a felújítás előtt jellemző volt a burkolatok sokfélesége, mely a projekt keretében egységesítésre került. A templom előtti terméskő- és téglaburkolat megmaradt, az új burkolatok kiválasztásánál ennek színvilágát vette figyelembe a tervező. A templom kórúl a műemléki környezetre tekintettel természetes anyagok alkalmazása valósult meg. Az emlékművek közül a Szentháromság-szobor és a Bedekovich-emlékoszlop, a padok egy része, a kerékpártároló és a hulladékgyűjtők új helyet kaptak.
Az északi oldalon a gesztenyefasor alatti gyalogos-forgalom indokolta egy szélesebb járda kialakítását, és mellette padok elhelyezését. A templom nyugati oldalán lévő terület is egységes téglaburkolatot kapott. Egy keskeny téglaborítású járda koti össze a templom előtti már meglévő kőburkolatot a gesztenyefasor alatti területtel. A parkban így kialakult egy körmenetnek is helyet adó burkolt felület. A templom jobb oldalán egy játszóhely létesült, amely Noé bárkáját idézi hajó formájában. A játszótér helyéről a Szentháromság-szobor áthelyezésre került az út közelébe a Szent Család-szoborhoz hasonlóan, annak szimmetrikus párjaként. A szökőkút körül kialakuló * A park létrejöttének feltételezett ideje. |
SZABADSÁG TÉRI PARK – 19. század*
| A település második legrégebbi parkja. Folyamatosan alakult ki, a területe egyre bővült az idők során. A park központi része a Városházával szemben, a Millenniumi díszkút körül található. Környéke korábban is fontos szerepet töltött be a település életében. Itt volt Jászfényszaru első artézi kútja, ide jártak vízért, illetve az állatok itatása is itt történt. A tér nyugati részén – a vendéglő előtt – sokáig üzemelt a piac. A Nagyiskola megépítésével a volt Leányiskolát 1972-ben lebontották, helyét parkosították. Itt kapott helyet a II. világháború áldozatainak emléket állító alkotás, tőle jobbra 2002-től a Tanítók emlékműve áll. A park területén négy emlékfa elültetésére is sor került az utóbbi 11 évben.
A park harmadik területe a Rimóczi-kastély bal és jobb oldalán állt lakóházak lebontásával felszabadult területeken alakult ki, mintegy körülfogva a kastély impozáns épületét. A Rimóczi-kastély volt udvarában kerult megépítésre a Zenepavilon. A kastély keleti oldalán 2013. augusztus 19-től áll IV. Béla mellszobra, a szoborhoz kapcsolódóan külön posztamensen a Lehel-kürt megformázott másolata látható. A parkban közel húsz díszpad került elhelyezésre. A tér megvilágítását a Szent Család téri parkhoz hasonlóan dísz kandeláberek biztosítják. A területen színes burkolókóvekből parkon belüli közlekedőutak épültek, és gyalogos-átkelőhelyek kiépítésével biztosított az egyes parkrészek között, de a szomszédos Szent Család téri parkhoz is, az átjárási lehetőség. Néhány régi ültetésű fát sikerült megmenteni, és 200-nál is több áttelelő virágot, cserjét és díszfát ültettek el. Az egész park automata öntözőrendszerrel lett ellátva. * A park létrejöttének feltételezett ideje. |
LOVASOK PARKJA – 2009
| Az első Tarlófesztiválhoz kapcsolódóan 2008-ban fogalmazódott meg egy lovas rendezvény szervezésének gondolata. A Pipacs utca végén lévő onkormányzati terület tűnt legalkalmasabbnak erre a célra, így közel 50 év után 2009 augusztusában ismét fogathajtó versenyre gyűlhetett össze a település apraja-nagyja. A rendezvény hagyományteremtő családi programnak bizonyult, így a következő évben kisebb területrendezésre, füvesítésre, talajegyengetésre került sor. 2011-ben a Magyar Lovas Szövetség előírásainak megfelelően, a biztonsági szempontok figyelembe vételével megkezdődött a versenypálya kialakítása a közel 3 hektáros területen, amely így országos versenyek megrendezésére is alkalmas. Talajjavítási munkálatok folytak, védőkorlát, bírói tribün, padok, lelátók, árnyékoló helyek épültek. A helyi lakosokból szerveződött önkéntes csapat közel 300 facsemetét és örökzöld növényt ültetett el, valamint több száz szilből és fagyalból álló ,élő kerítéssel határolták el a parkolót, a gyakorlópályát és a versenypályát.
2012-ben lókikötők készültek, csepegtető öntözőrendszer került kialakításra, kerti WC-k létesültek. Az éjszakába nyúló versenyek indokolták a pálya és környéke megvilágítását. Ebben az évben már díjugrató verseny lebonyolítására is sor került. A fogathajtó és díjugrató versenyeket lovasbemutatók, helyi hagyományőrző csoportok fellépése, pónilovagoltatás, ugrálóvár, kézműves foglalkozások, kirakodóvásár színesítik. A civil szervezetek összefogásával a helyi ízeket is megkóstolhatják a résztvevők. A versenynapokon kívül szívesen gyakorolnak itt a huszárok, a lovasok és a fogathajtók, játszanak és sportolnak felnőttek és gyerekek egyaránt. |
EGÉSZSÉGPARK — 2010
| Hangulatos ünnepség keretében a Deák Ferenc utcában 2010. május 14-én került átadásra a város új, sorrendben második játszótere. A rövid idő alatt felépült létesítmény az Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és a település saját forrásaiból valósult meg. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, a régi és regnáló diákpolgármesterek együttesen vágták át a nemzetiszínű szalagot, majd ezután a nagy létszámú, boldog gyermeksereg felszabadult játékkal vette birtokba a játszóteret.
A Deák Ferenc úti Egészségház mögött, a játszótér mellett kapott a helyet a város új fitneszparkja. A város képviselő-testulete dontótt a park kialakításáról, melynek koltségét teljes egészében önkormányzati forrásból valósította meg. A parkban az eszközök alapjait 2013. március közepén készítették el, melyre április 10-én szerelték fel a tíz köztéri fitneszeszközt. A parkot azóta is nagy érdeklődés övezi, az eszkozök állandó használatban vannak. A kultéri fitneszeszközök használata hozzájárul egészségünk és jó kondíciónk megőrzéséhez. A tíz eszköz: gyalogló, evezőpad, Párhuzamos nyújtó, derék- és csípőformáló, libegő, ferde haspad, láb nyújtó-erősítő, karerősítő, hátmasszírozó és lovagló Az eszközök a test egy-egy izomcsoportját mozgatják meg, használatuk elsősorban a 14 év feletti korosztálynak előnyos. Használatuk ingyenes edzéslehetőséget biztosít, egyszerű és biztonságos, egészségnevelő, betegségmegelőző és szemléletformáló hatása van, szakember felügyelete nem szükséges, és használatuk nem évszakhoz kötött. A park a felnőttek és gyermekek kedvenc tartózkodási helye. |
PETŐFI PARK – 2010
|
A Petőfi Sándor Művelődési Ház megépítése kapcsán a Szabadság út és Fürst Sándor út sarki épületeit lebontották, és a telkek helyén parkot alakítottak ki. A téren került felállításra a Szovjet Hősi emlékmű, a Petőfi-szobor, majd a hősi emlékmű részbeni lebontása, átépítése után a Megbékélési emlékmű. Jászfényszaru Város Önkormányzata 2009-ben a művelődési ház előtti tér rehabilitáltációjára európai uniós pályázatot nyert, melynek keretében megszépült az épület környezete. A kivitelezési munkát a budapesti székhelyű Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. nyerte. Az intézmény parkjában új terek (Nap tér, Hold tér) állnak a lakosság pihenésére. A Petőfi-szobor környékének színes burkolata meghittebb környezetet biztosít a március 15-ei ünnepség megrendezéséhez. A sétálni, pihenni vágyókat is kellemesebb, optimálisabb elrendezésű park várja. A meglévő, szinte használhatatlan betonjárdák helyett térkőből újakat építettek. A tér megvilágítása is átalakult. A fiatal korosztály kedvtelésére egy pétanguepálya is épült. A park északnyugati szegletében több nagyméretű virágágyás helyét alakították ki. A parkosítással új öntőzőrendszert is kapott a terület. A gyerekek örömére a művelődési ház jobb oldalán a Vasvári Pál útra kijáró játszótér is épült a gyermekeknek. A körbekerített, zárt játszótér ivókutat, hintát, csúszdát, kötélmászó falat kapott. A parkban és a játszótéren kétszáz fa és cserje került elültetésre. A művelődési ház Furst Sándor (ma Szent István) úti oldalfalára támfal került, amely előtt kúszónövényeket ültettek. A művelődési ház bejáratával szemben egy csobogót helyeztek el. |
TURISZTIKAI PARK — 2011
| Jászfényszaru Város Önkormányzata kedvezményezettje lett a turisztikai célú uniós pályázatnak. A tervező a helyi születésű Jáger Ilona, a kivitelező a jászfényszarui érdekeltségű budapesti székhelyű SATURNUS Kft. A Madárles című pályázat keretében a városháza mögötti régi várástér helyén kialakításra került egy pihenőpark, melynek területén elhelyezésre került egy játszótér, a pihenni vágyóknak padok, tűzrakó helyek állnak rendelkezésre. Készültek esőbeállók és kerékpártartó. A tér nyugati szélén egy szabadtéri színpadot építettek, a déli oldalon pedig a lovak kikötésére szolgáló lóállást helyeztek el. A park másik színhelye a Lehel-tó környéke, ahol közel 1 km hosszú tanösvény került kiépítésre. A tanosvény mentén 30 db tematikus oktatótábla és szabad égi rönkpados oktatóhely létesült, mely lehetőséget biztosít a környezet sokoldalú megismerésére, megismertetésére, és a hazai, a helyi növény- és állatvilág jellegzetességemek bemutatására. A tó partjának legmagasabb pontján 2 db madárles épült. A tavak elkeskenyedésénél 2 fa cölöphíd segíti az átkelést. Épült egy nádfedeles esőbeálló, 5 db kerti kiülő, 45 db pad, 10 db rönkasztal, 4 db madáretető, 5 db tűzgyújtó hely és 25 db hulladékgyűjtő. A bejáratnál egy játszótér természetes anyagból készült játékokkal fogadja a gyerekeket.
A két helyszínen összesen 400 db facsemete került elültetésre a hazai fauna őshonos növényei közül, melyek egyike-másika már védelem alatt áll. A turisztikai park átadását 2011. szeptember 16-án a régi vásártéri pihenőparkban nyárbúcsúztató nosztalgiakoncerttel, tábortűzzel és kozös szalonnasütéssel ünnepelte a nagy létszámú közönség. |
SZENT JÓZSEF SZABADIDŐPARK – 2012
| Európai uniós forrásból a keleti városrészben, az úgynevezett Válykos-tó területén és környékén került kialakításra egy több mint 10.000 m? alapterületű, többfunkciós szabadidőpark. A parkban kialakítottak egy záportavat, játszótereket, mászófalat, kerékpár- és gördeszkapályát, sétányokat, ligeteket, piknikező- és kártyázóhelyet, asztalitenisz-, lengőteke- és sakkjátékteret, futballpályát. A szabadidőparkot egy felújított közosségi ház teszi teljessé, melynek nagyobb helyiségében kisebb közösségi összejövetelre van lehetőség, illetve a játékeszközök raktározása 15 itt történik.
A szabadidőpark ünnepélyes átadása 2012. június 22-én történt. Farkas Lajos a nemzetiségi kisebbségi önkormányzat elnöke saját versét adta elő, mellyel kezdetét vette az ünnepség. A megjelent vendégeket Győriné dr. Czeglédi Márta köszöntötte, majd dr. Szabó Tamás országgyűlési képviselő méltatta a megyében egyedülálló, de országosan sem sok helyen található létesítményt. Avatóbeszédet Csáky László, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alelnöke mondott; felhívta a figyelmet a gyermekek környezettudatos nevelésére, a játszótér , iskola szerepére, az együttélés megtanulásának fontosságára. A nemzetiszínű szalag átvágása után a gyerekek hada nagy örömmel vette birtokba a szabadidőparkot. Az avatást követően egy évig helyi civil szervezetek mini projekteket, kulturális, sport- és hagyományőrző rendezvényeket valósítottak meg a park területén. Mégaz átadás évében a közelben lakók kezdeményezték, hogy a park Szent József nevét vegye fel, ezt emléktábla hirdeti, melyet Kiss Gábor érseki tanácsos, plébános áldott meg. |
PETŐ ÁDÁM EMLÉKPARK 2015
| A Városnapján 2015. majus 1-jén délelött 10 órakor új helyszínre hívták a motorsport kedvelőrt, hiszen a nemrégiben elhunyt kiváló élsportolónk, Pető „Ádám emlékére felújított, tablával is jelzett motoros gyakorlópálya avatására került sor. Az emlékpark a barátok és tisztelők kezdeményezésére, azok és a szülők kétkezi munkájával, varos önkormányzata és a Városfejlesztő Kft. támogatásával és a város intézményeinek összefogásával valósult meg.
S kiről másrol kaphatta a nevét ez a pálya, mint arról a jeles fiatalemberről, aki itt született és élt csúcsokat döntött meg es állított fel a motoros sportban és ezzel városunk hírnevét is öregbítette. Pető Ádám tisztelői adományaból készült emlékművét Tóásó Tibor köfaragó készítette, amelyet a pályaavató ünnepség keretében Győnmé dr Czeglédi Márta Polgarmester és Lovasz Dénes főszervező leplezett le, majd Kiss Gábor esperes Plébános, érseki tanácsos áldott meg. A jelenlévők babérkoszorúval és viragokkal tisztelegtek a bajnok emléke előtt. Az ünnepségen közreműködött Berzene Magyar Krisztina és Bordásné Kovács Katalin. Az ünnepség után Pető Ádám motoros tarsat, barátai tisztelői emlékfutama következett, melyet Kuncz Richard, Ádam motoros edzője, a Motomax csapat tagja Wezetett le Az ország minden pontjárol érkezett ötventől több versenyző három kategóriaban (felnőtt, gyermek és amatör) mutatta be fantasztikus tudását. Ilyet még nem látott ez a pálya. A szakemberek vélemenye szenmt az elkészült gyakorlópálya hivatalos gyermekversenyek lebonyolítására is alkalmas lett. Fél egykor felbőgtek a versenymotorok és a hozzájuk csatlakozó lelkes amatőrök gépei, és egy látványos, száznál több jarműből állo konvoj vonult fel Fényszaru utcán. Délutántól a pályát rendeltetésének megfelelően birtokba vehették a motorosok. Felhívták mindenki figyelmét, hogy tartsa be a kihelyezett táblán látható használati szabályokat! Köszönet az emlékpark megalmodóiak és megvalósítómak a sok-sok munkát, a rendezvény lebonyolítóinak a segítséget! |
EPERFÁK – 1860*
| Jászfényszarun is, mint a Jászság egészében az 1940-es évekig folyt a selyemhernyó-tenyésztés. Ennek az érdekes tevékenységnek az emlékét őrzik a sportpálya szélén megmaradt eperfák. A selyemhernyó-tenyésztést az 1800-as évek nagy reformkezdeményezései során gróf Széchenyi István honosította meg hazánkban, a nyugat-európai utazásai során szerzett tapasztalatok alapján. A tenyésztés megkezdéséhez először a selyemhernyó egyetlen táplálékát, a friss eperfalevelet kellett biztosítani nagy mennyiségben. Ezért szorgalmazta, hogy lehetőleg minden településen ültessenek minél több eperfát köztereken, közlegelőkön, tágasabb út- és utcarészeken. Jászfényszarun is voltak emlékezetes eperfaültetvények. A legrégebbi ültetvény a mai Bajza utca és Honvéd utca kertjeinek a helyén lévő közlegelőn volt. A terulet később beépítésre kerult, de neve, az Epres, a mai napig fennmaradt.
A település más helyem is voltak eperfák, így a Szent Kereszt temetővel szomszédos kertek helyén, vagy a mai Szabadság és Széchényi úti leágazásánál, az úgynevezett Spitzer-ház előtt is eperfasor állt. Mindezek nyomtalanul eltűntek. A legnagyobb összefüggő eperfaterület az 1950-es évekig mi ásártéren, a mai sportpálya és néhány környező utca helyén volt. A sportpálya déli oldalán megmaradt öt fekete eperfa 150 évesnél is idősebb lehet. A fehér eperfa (Morus alba) Kínából, a fekete eperfa (Morus nigra) feltehetően Közép-Ázsiából származik. A fehér eperfa termése pálinka- és aszalványkészítésre, a fekete eperfáé gyümölcsbor készítésére is alkalmas. Az eperfa fája igen kemény. Sárga színe miatt hordó készítésére (főleg pálinkához) szívesen használják. * A fák ültetésének feltételezett ideje. |
VASÚTÁLLOMÁSI FÁK – 1903*
|
A Hatvan és Szolnok közötti vasútvonalat az 1870-es évek elején építették. A forgalomnak 1873. március 10-én adták át. Jászfényszarun a harmadik vágányt 1962-ben építették ki, a Hatvan-Újszász vonal villamosítása 1977 első felében fejeződott be. A településtől mintegy 4 km-re lévő vasúti átjáró Hatvan felőli oldalán épült vasúti őrlakás mellett egy váróteremet is fenntartottak. A jelenlegi vasútállomás és épületet a vasúti átjáró Jászberény felőli oldalán 1903-ban épultek meg. Az állomáshoz bevezető út jobb oldalán ekkor ültethették a nyugati ostorfákat, amelyből még jelenleg is megtalálható négy példány. Életkoruk 115-120 évre tehető. A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) a rózsavirágúak rendjébe és a kenderfélék családjába tartozó faj. Észak-Amerikában őshonos Európában erdőgazdasági jelentősége alig van, elegyfaként telepítik. 25 méteres magasságig megnövő, terebélyes, boltozatos koronájú fa, nagy termetűvé csak Jó vízellátású talajon fejlődik. Kérge középszurke, idősebb korában a több éven át novekedő páralécektől rücskösen barázdálttá válik. Levelei tojásdadok, 5-10 cm hosszúak, felül fénylő zöldek, fonákuk halványzöld, az erek mentén szőros, váltakozó állásúak. Rügyei barnák, virágai zöldek. Csonthéjas termése borsó nagyságú, pirosasbarna, vékony burkú, kesernyés, a csontár gömbolyded, gödörkés felületű, sárgásfehér. A termést madarak és kis emlősok terjesztik. Őszi lombszíne sárga. Az ültetett példányok közelében kivadul, ritkán sűrű állományokat is alkot, ahol mély árnyékával megakadályozza más fák természetes felújulását. Fája kemény, fehér, rendkívül szívós. * A fák ultetésének feltételezett ideje. |
BÁLVÁNYFA – 1920*
|
Feltehetően a 19. század közepén épült, és a település tulajdona volt a Dózsa György út 13. szám alatti ház, melynek udvarán áll a bálványfa. Az épületben italmérés, később átalakítás után iskola működött. A Leányiskola 1880-ban történt megépítését követően orvosi lakásként és rendelőként hasznosult az 1960-as évek közepéig. A budapesti Kalapgyár első fényszarui részlege 1969. május 26-ától itt kezdte el a termelést. A Kalapgyár 1983. évi Az épület kertjének északnyugati szélén, a kerítés mellett áll a közel 2 méter átmérőjű, 20 méter magas, feltehetően a 20. század második évtizedében ültetett bálványfa. A bálványfa (Ailanthus) a szappanvirágúak rendjébe tartozó bálványfafélék családjának egy nemzetsége. A fa gyors növekedésű, lombhullató, szerteágazó ágakkal, nagy levelei általában páratlanul összetettek. Azapró, sárgás-zöldes virágok elágazó buga virágzatban nyílnak, később megvörösödnek, végül megbarnulva hosszú ideig a fán maradnak. Sok nektárt és virágport termel, jó mézelő és rovarlegelő. A bálványfát gyakran összetévesztik az ecetfával, ám míg az ecetfa levelei durván fogazottak, addig a bálványfa levelei fogazat nélküliek. * A fa ültetésének feltételezett ideje. |
JUHARLEVELŰ PLATÁNFASOR – 1980*
| A Szent Kereszt temetőben álló kápolna és a stációk 1880-ban épültek. Fennállásuk 100 éves évfordulója alkalmából az építményeket teljes körűen felújították. A munkálatokkal egy időben a temető bejáratától mintegy 8 méterre, a kápolnához vezető út mindkét oldalán juharlevelű platánfákat ültettek. Az út bal oldalán nyolc, jobb oldalán ot fa áll. A jobb oldali második fa a többttől eltérően nyugati platán. A platánfélék (Platanaceae) a próteavirágúak rendjébe tartozó novénycsalád. Kivétel nélkül nagy terjedelmű fák, törzsüket pikkelyes kéreg fedi, mely az idő előrehaladtával kisebb-nagyobb darabok formájában leválik, az alatta lévő rész halványsárgás, márványozott. A platánfa gyors növekedésű, hosszú életű és hatalmas termetet elérő fa. Levelei nem természetes úton hullnak le, hanem a fagyok megérkezése miatt. Télen sokáig megtartja labda alakú tüskés gyümölcseit.
Kiválóan tűri klímánkat, és Európa-szerte több évszázada telepítik őket. Magyarországon a 19. század elejétől váltak népszerűvé, kezdetben nagy kastélyok parkjaiban, később pedig az utcákon is megtalálhatók. A platánfa jól hámozható, fűrészelhető, gyalulható, esztergályozható. A nyugati platán őshazája az USA délkeleti államai, a keletié Kína, Kis-Ázsia, Gorogország. A két faj kereszteződése által jött létre a juharlevelű platán (Platanus acerifolta). A platánok a világ legnagyobb méretű fái közé tartoznak, az egri strandon 2-2,5 m átmérőjű 35-40 m magas példányok is vannak. A platánok közötti terület, vagyis a kápolnához vezető út 2012 őszén térburkolatot kapott. A munkálatokat az egyházkozséggel és a temetőgondnokkal koordinálva az önkormányzat végeztette el. * A fák ültetésének ideje. |
HÉT VEZÉR FÁJA – 1996
| A millecentenáriumi év tavaszán a templomkert parkosítása kapcsán nyolc ezüstjuharfa került elültetésre a Békás szökőkúttól a Szent Család-szoborig, az út mellett. A facsemeték közül hét megkulönböztetett figyelemben részesült. Lantos Péter tanár javaslata alapján a fákat díszrács fogja korül, és mindegyiken apró névtábla: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. Az 1996. augusztus 19-ei ünnepélyes névadó alkalmából Lantos Péter tanár tartott történelmi visszaemlékezést a honfoglalásról, a hét vezér szerepéről. Elmondta: ,,A hét vezér — kiket a bizánci krónika nyomán ismerünk – felismerte, hogy csak az összefogás, az egység az, amely erőt ad és megsokszorozza azt. Tettükkel elindították a magyarokat a néppé válás útján, összefogásuk ereje tette lehetővé a hazaszerzést, a honfoglalást. Nekik állítunk ma itt emléket 1100 év után*
Az ezüstjuhar (Acer saccharinum) a szappanvirágúak rendjébe és a szappanfafélék családjába tartozó faj. Észak- Amerika keleti részén honos. Európába először 1725-ben hozták be. Rügyei tojásdadok, aprók, pirosak, szürkésen bolyhosak. Levelei 8-12 cm-esek, a karéjok mélyen hasogatottak, szélük durván, kétszeresen fűrészes. Fonákjuk ezüstösen molyhos, a levélnyelek hosszúak. Virágai gömb alakú bogernyőt képeznek, kétlaktak. Termései május végén, júniusban érnek. A magok hosszúkásak, domborúak. A fa élettartama 60-80 év. Fája a többi juharfajéhoz képest puhább, könnyebb és törékenyebb. A nyolcadik ezústjuharfát a millennium alkalmából 2001. augusztus 19-én a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján díszráccsal vették körül, és az Árpád vezér nevet kapta. * A fák ültetésének ideje. |
MILLECENTENÁRIUMI EMLÉKFASOR – 1996*
| Jászfényszaru Város Önkormányzata a millecentenárium emlékére 160 db korai juharfa ültetését határozta el a Samsungtól a Trianonig vezető út mindkét oldalán. A tereprendezést és a fák ültetését a helyi Béke Tsz dolgozói Kauzli Kálmán erdészmérnök irányítása mellett december elején befejezték. Az újonnan telepített fasor gondozása a GAMESZ feladata. Az önkormányzat köszönetét fejezte ki az érintett terület földtulajdonosainak, hogy engedélyükkel hozzájárultak az emlékfasor telepítéséhez.
A korai juhar (Acer platanoides) a szappanfavirágúak rendjébe és a szappanfafélék családjába tartozó faj. Nevét onnan kapta, hogy virágai tavasszal az elsők között nyílnak. A távoli észak kivételével csaknem mindenütt megtalálható Európában, a Kárpát-medencében főleg a hegyvidéken. Ma parkfának gyakran ültetik. Terebélyes lombkoronájú, lombhullató fafaj, mely nevéhez méltóan korán kizöldül, s virágot is elsők kozott, lombfakadással együtt hoz. A viszonylag lassan növő fa élénkzöld, dús lombkoronával rendelkezik, mely az ősz folyamán sárgás, bronzos árnyalatúvá válik. Termései párosával összenőtt, 150 fokos szögben álló, 4 cm hosszú szárnyú, erőteljesen erezett, úgynevezett ikerlepedékek. Alig domború termésfaluk belül is kopasz. Fontos, korai mézelő növény. Kérgét egykor cserzőanyagnak használták. Fája mérsékelten kemény, rugalmas, finom rostú, szívós, könnyen hasítható. Nyomószilárdsága igen nagy, de csak szárazon tartós. Nehezen szárítható, mert könnyen vetemedik és repedezik; eközben el is színeződhet. Leggyakrabban telepített kertészeti változatai: gömbjuhar, oszlopos korai juhar. * A fák ültetésének ideje. |
TANÍTÓK FÁJA – 2002
| A Tanítók emlékműve avatási ünnepségének keretében 2002. május 1-jén ültették el a Tanítók fáját. A Szabadság téren, a volt Leányiskola helyén felavatott emlékműtől három méter távolságra nyugatra található piramistölgyet a volt és jelenlegi általános iskolai igazgatók: Fónagy Sándor, Lantos Péter, Zsámboki Lászlóné és Szakali János ültették el. A 10 éves évforduló alkalmából rendezett ünnepség időpontjától – 2012. szeptember 1-jétől – a fenti eseményt emléktábla hirdeti, melynek költségét a FÉBE és a Jászfényszaruért Alapítvány fedezte. A tölgy vagy tólgyfa (Ouercus) a bűkkfafélék család nemzetségébe tartozik mintegy ötszáz fajjal. Kérge repedezett, levele egynyári vagy örökzöld, emez gyakran nem óblos. Virága egylaki, hím virága szakadozott barkává egyesul, termővirága rügyforma, de a tetején kibúvó bibeszála a levélrügyektől könnyen megkulönbozteti. Termése, a makk ellipszoid, tojásdad vagy hosszas, az alját pikkelyes vagy bozontos külsejű makkcsésze takarja.
Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidéken terjedt el. Európában 24 faj él, ebből Magyarországon 7. Értékes, jól megmunkálható keményfa, de csak gőzolés után hámozható, faragható. Tartós 1pari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat, hordókat, parkettát, használják épület-, talp- és bányafának. A piramistolgy a síkvidéki kocsányos tölgy oszlop alakú változata. Kezdetben mérsékelt, később közepes eréllyel nő. 15 éves korban a koronája 8-10 m magas és 2-4 m széles lesz, végleges magassága 20-22 méter. Jó talajt és napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. Feltörő termetével szépen tagolja a teret. * A fa ültetésének ideje. |
A 10 ÉVES VÁROS EMLÉKFÁJA – 2003*
| Tíz évvel ezelőtt, 1993. április 2-án avatta Jászfényszarut várossá Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Az önkormányzat meghívására 2003. április 1-jén kora délután újból ellátogatott városunkba dr. Göncz Árpád nyugalmazott köztársasági elnök, kíséretében volt dr. Kis Zoltán államtitkár. A jubileumi rendezvény szervezői 10 év elteltével bemutatták azokat a helyszíneket, melyeket az elnök úr 1993-ban meglátogatott, köztük a r. k. templomot, amely a városavató ünnepségnek adott méltó helyet. A Szabadság téren – a Leányiskola helyén – kialakított emlékparkban az óvodások és a várossal egyidős Palócz Zsófia köszöntötték Göncz Árpádot, aki beszédében felidézte a tíz évvel ezelőtti emlékeit.
Ezt követően a 10 éves évforduló emlékére ezüsthársfát ültetett el a II. világháborús emlékmű jobb oldalán. Segítségére volt Koltay József, a város ny. kántora, Jászfényszaruért emlékéremmel kitüntetett polgára. Az emlékfa elültetését követően a vendégek a főutcán hintón kikocsikáztak a Szűcs Mihály Huszárbandérium kíséretében az ipari parkba. A program a Régi Kaszinó étteremben zárult. Az ezüst hárs (Tilia tomentosa) a mályvafélék családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja. Magyarországon főleg városokban láthatjuk, mert jól tűri a szárazságot, és ezért szívesen telepítik díszfának. Magas termetű (25-30 m), szabályos alakú fa. Koronája fiatalon kúp alakú. A törzse egyenes, a kérge sima, zöldesszürke, idősebb korában finom repedések tarkítják. Őszi lombja aranysárga. Termése gömbölyű, szőrös makk. Júliusban virágzik, a makkok szeptemberben érnek be. Szárított virága tea készítésére nem alkalmas. * A fa ültetésének ideje. |
A 15 ÉVES VÁROS EMLÉKFÁJA – 2008*
|
Közos múlt, közos gyökerek – e gondolatok jegyében került sor 2008. október 25-én a Kapcsolatok Napja unnepségre, amelyen Kiskunfélegyháza, Jászkarajenő, valamint az utóbbi évtizedek során kialakított testvérvárossá lett Zakliczyn (Lengyelország), Bors (Románia) és Szuhafő (Borsod-Abaúj-Zemplém megye) delegációi vettek részt. A vendégek a városházán tartott konferencia és a jubileumi bronz dombormű avatását követően főtéri séta keretében ismerték meg az elmúlt 15 év új, művészi alkotásait. A Leányiskola helyéhez érve a 2003-ban elültetett emlékfától jobbra a delegációk vezetői, Kazimierz Korman, Zakliczyn polgármestere; Lőrincz Lajos, Bors alpolgármestere; Kállamé Vereb Mária, Kiskunfélegyháza könyvtárának igazgatója; Palya István Kálmán. Jászkarajenő polgármestere és Szalóczy Gyuláné, Szuhafő polgármestere elültették a várossá avatás 15 éves jubileumi emlékfáját, egy török mogyorót. A torök mogyoró (Corylus colurna) a nyírfafélék családján belül a mogyoró nemzetségébe tartozó fafaj. A legszebb parkfák egyike. Hazája Délkelet-Európa, Kis-Ázsia, a Kaukázus és Észak-Irán. Magyarországon szabályos kúp alakú, fölottébb díszes koronája miatt parkfának már egy-két évszázada is ültették. 15-20 méteresre is megnövő, különösen fiatalon igen szabályos, kúpos, illetve tojásdad koronájú, értékes díszfa. A szabadon álló fa idős korára hatalmas koronát fejleszt. Feltűnő, csúngő hím ivarú barkái már február végén feltűnnek az ágakon, nőivarú fukszia rózsaszín virágai nagyon aprók, alig vehetők észre. Csomókban fejlődő, mélyen rojtos kupacsú termései gömbölyded terméságazatot alkotnak. Ehető és ízletes csemege, ősz elején érik. * A fa ültetésének ideje. |
A 20 ÉVES VÁROS EMLÉKFÁJA – 2013*
| Jubileumi emlékfa ultetésére kerult sor a ,,20 éves a város” rendezvénysorozat keretében 2013. április 2-án, a város születésnapján a Szabadság téren álló Tanítók emlékművénél, melyet emléktábla is jelöl. A fa neve: perzsa varázsfa (Parrotia persica), a jászok fája. A jászok eredetének gyökerei messzire nyúlnak a Kaukázus vadregényes, ám alig ismert hegyvidékére és a mai Irán területére, egy hatalmas ókori kultúrnép, a perzsák birodalmába, amely sok évszázadon át az egyik főszereplője volt a világtörténelemnek.
A faültetést kezdeményezte, szervezte és bonyolította Rékasi Károly. Költségét az általános iskola 40 évvel ezelőtt (1973. június 16.) ballagó diákjai vállalták, akik a fát a jövő nemzedékei számára ültették. A fát ültetésig, 12 évig nevelte eredeti magoncból Mizsei Tibor Jászberényben. A perzsa varázsfa lombhullató fa, a csodamogyoró-félék családjából, a Parrotia nemzetség egyetlen faja. A platánhoz hasonló foltos kérgével, korai virágzásával, göcsörtös ágrendszerével, csodálatos őszi lombszínervel látványos díszfa. A levelek váltakozó állásúak, tojásdadok, gyakran kissé féloldalasak, 6-15 cm hosszúak és 4-10 cm szélesek, szélük hullámos, színük fényes zöld, mely ősszel karmazsinvorösre, égő liláspirosra változik. Orosz nyelvterületen vasfának hívják. Különösen erős, kemény és nehéz faanyaga miatt gépalkatrészeket is gyártanak belőle. A népi gyógyászatban összemorzsolt friss leveleit sebek forradásának elősegítésére használják. A Budai Arborétumban (Ménesi út) soktörzsű, 9 m magas, de ennél is szélesebb százéves példány látható. * A fa ültetésének ideje. |
Felhasznált irodalom: TÓTH TIBOR – JÁSZFÉNYSZARU KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEI